Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
848 országgyűlési képviselőválasztáson, és helyes, hogy nem tartalmaz, mert a mi választójogunk egész rendszere másképpen néz ki. Azt gondolom, ho gy egy háromnégy évvel korábbi választás alapján létrejött országos kisebbségi önkormányzat kezébe nem lehet monopolizálni a jelöltállítás jogát. Mint már az általános vitában elmondtam, ez olyan dolog, mintha azt mondanánk, hogy a ceglédi választókerület ben csak a ceglédi önkormányzat állíthat országgyűlési képviselőjelöltet, akit négy évvel ezelőtt megválasztottak. Mi ezért azt javasoljuk, hogy a kisebbségi önkormányzat mellett - őt sem zárjuk ki ebből a lehetőségből - országos kisebbségi szervezetek is állíthassanak jelöltet, és mindenki gyűjtse össze a szükséges ajánlószelvényeket. Ezzel kapcsolatban az az ellenvetés hangzott el, hogy mi meg akarjuk osztani a kisebbségeket - ez nem így van. A kisebbségi szervezetek maguk döntik el - ahol több kisebbségi szervezet van , hogy közösen állítanake listát, közösen gyűjtike az ajánlószelvényeket vagy különkülön. Ha különkülön teszik ezt, az valószínűleg nem azért van, mert mi meg akarjuk osztani őket, hanem mert tőlünk függetlenül megosztottak. De ha így v an, ha megosztottak, annál inkább elfogadhatatlan, hogy mi, az Országgyűlés írjuk elő, hogy ki állíthat jelöltet és ki nem. Emlékezzünk csak az 1990 előtti választásokra! Nagyon jól tudjuk, hogy a jelöltállítás jogának korlátozásával magát a választást, a választás szabadságát lehet kérdésessé tenni - erre szolgált a Hazafias Népfront jelöltállítási joga. Tudom, hogy az országos kisebbségi önkormányzat egy demokratikusan választott testület - félreértés ne essék, tudom, hogy ez nem ugyanaz , csak arra szer etném fölhívni a figyelmet, hogy a jelöltállítás jogának demokratikus volta az egész választás demokratikus voltát alapozza meg. Ezért kérjük képviselőtársainkat, támogassák azt az álláspontunkat, hogy a jelöltállítást nem lehet az országos kisebbségi önko rmányzatok monopóliumává tenni. Ezt a javaslatunkat megfogalmaztuk az egész módosító csomagunk részeként, de hogy külön is elbírálható legyen, megfogalmaztuk kapcsolódó módosító indítványként, ahhoz a koncepcióhoz illeszthetően is, amelyet a kormány által benyújtott és a szocialista frakció által támogatott törvényjavaslat tartalmaz - ezt a kapcsolódó módosító indítványt is benyújtottuk. Ez tehát az első kérdés, amiben a módosító indítványunk mellett érvelni kívántam. A másik mozzanat - ami a 4. pontban, 2. §ban, illetve a 15. pontban szereplő javaslatunkban szintén megjelenik - az a kérdés, hogy egyáltalán miféle kisebbségi választást működtetünk, olyan módon akarunke kisebbségi országgyűlési képviselők választására lehetőséget nyújtani kisebbségi polgárt ársainknak, hogy ezek a kisebbségi képviselők nem a választás egész rendszerében, hanem egy amellett, azzal párhuzamosan futó választás során kerülnek megválasztásra - ez az, amit leegyszerűsítve háromszavazatos rendszernek szoktak nevezni. Tehát van egy n ormális képviselőválasztás egyéni és területi listás szavazással, és emellett állítanak az ismertetett módon kisebbségi listákat, amelyekre egy harmadik szavazólapon szavazhatnak a polgárok. Azt gondolom, hogy ez egy téves megoldás, sok szempontból téves megoldás. Egyrészt azért, mert az a forma, ahogy a törvényjavaslat tartalmazza - tehát hogy mind a 8 millió választópolgár szavazhat ezekre a kisebbségi listákra , kérdésessé teszi azt, hogy az így esetleg megválasztott képviselők valóban a kisebbségek ké pviselőie. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy egy egyéni választókerületben megválasztandó képviselőre, aki, mondjuk, a budapesti 12. választókerület képviselője lesz, csak a budapesti 12. választókerület lakói szavazhatnak és nem az ország összes polgára; a beterjesztett javaslatban viszont, mondjuk, a német vagy a szlovén kisebbség jelöltjeit valamennyi állampolgár szavazatával kívánják megválasztani. Nyilvánvaló, hogy ez esetben nem a kisebbség képviselői lesznek azok, akiket ilyen módon megválasztanak. Ez nem egy jó megoldás, nem felel meg magának az elvnek. Mi azt javasoljuk, hogy térjünk vissza ahhoz a korábbi megoldáshoz - hadd tegyem hozzá, egy olyan megoldáshoz, amely az összes olyan európai országban van, ahol kedvezményes módon
