Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
847 eloszlottake azok az alkotmányossági aggályok, amelyek alapján a kormány korábban visszavonta azt a változatot, amihez most többékevésbé vissza akarnak térni. Az, hogy a szocialista frakció eljutott oda, hogy az alkotmánymódosításnak ni ncs esélye, ezért vissza kell térni az októberi időponttól a májusi időpontig, a helyes első lépés ahhoz, hogy olyan változathoz juthassunk el itt az Országgyűlésben, amely elnyerheti a szükséges támogatást - bár ez nem elég , és egy olyan megoldása a kis ebbségi országgyűlési képviselők megválasztásának, amellyel kapcsolatban nincsenek olyan súlyú alkotmányossági aggályok, hogy a törvény esetleges megszavazása után le is lehessen bonyolítani májusban a választást, mert senki sem fordul azonnal az Alkotmány bírósághoz. Ez az első lépés, de szerintem csak az első. Azok a módosító indítványok, amelyeket Mészáros István László képviselőtársammal benyújtottunk az 5390. indítványhoz - és amelyeket tulajdonképpen már az előző változathoz is benyújtottunk, csak akko r azt visszavonták , arra irányulnak, hogy kifogásolhatatlan, megnyugtató megoldást találjunk a problémára, arra, hogy kisebbségi polgártársaink választhassanak olyan országgyűlési képviselőket, akik a kisebbség képviselőjeként kerülnének be az Országgyűl ésbe. (18.10) Azok a módosító indítványok tehát, amelyekről beszélni fogok, arra irányulnak, hogy olyan megoldást találjunk, amellyel kapcsolatban nyugodtak lehetünk, hogy összhangban vannak az alkotmánnyal és a magyar választási rendszerrel. Az ajánlá s 4. és 15. pontjában lévő javaslataink a jelöléssel és magával a szavazás egész rendszerével kapcsolatosak. A 4. pontban lévő javaslatunk a törvényjavaslat 2. §át kívánja módosítani, a 15. pontban pedig egy új 6. §t kívánunk hozzátenni a benyújtott törv ényjavaslathoz. Ezek a javaslataink mindenekelőtt magával a jelölés rendszerével foglalkoznak, hiszen megítélésünk szerint a törvényjavaslatban szereplő megoldás fölöttébb vitatható - nevezetesen az a megoldás, amely a kisebbségi jelöltállítást az országos kisebbségi önkormányzatok monopóliumává kívánja tenni. Ismeretes, hogy a magyar választójognak, a magyar választási rendszernek az a logikája, hogy pártok és pártoknak tekinthető egyéb szervezetek - meg ha úgy tetszik, bárki - állíthat jelöltet, akiből ak kor lesz képviselőjelölt, ha megszerzi 750 állampolgár ajánlószelvényét. Tehát bárki - hangsúlyozom: bárki - állíthat jelöltet, és igazából a polgárok döntésétől függ, hogy valakiből képviselőjelölt lesze. Ezzel a magyar választójogban alapvető fontosságú elvvel szemben a benyújtott törvényjavaslat az országos kisebbségi önkormányzatoknak - és csak nekik - tenné lehetővé azt, hogy kisebbségi listát állítsanak, azonban egyáltalán nem kellene ehhez ajánlószelvényeket gyűjteniük. Nyilvánvaló az ellentmondás a választási rendszerünkkel, nyilvánvaló, hogy ez a megoldás ellentétes a választójog általános és egyenlő voltának az alkotmányban rögzített elvével. Mi ezért azt javasoljuk, hogy országos listát, kisebbségi listát állíthassanak az országos kisebbségi önko rmányzatok is és az olyan országos kisebbségi szervezetek is, amelyek legalább három éve mint kisebbségi szervezetek működnek, és tegyük általánossá azt a szabályt, hogy aki kisebbségi listát akar állítani, annak össze kell gyűjteni ezer aláírást, méghozzá jelöltenként legalább 250 aláírást. Ez egy nagyon kedvezményes jelöltállítási, listaállítási lehetőség ahhoz képest, ahogy mások jelölteket állítanak, de mégiscsak valamiféle követelményt támaszt, és - hangsúlyozom - nem monopolizálja az országos kisebbsé gi önkormányzatok kezébe a listaállítás lehetőségét. Szeretném elmondani, hogy a mi észrevételünkkel kapcsolatban az az ellenvetés hangzott el itt az Országgyűlésben is, meg a bizottsági vitában is, hogy mintha ezzel kétségbe vonnánk azt, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok a kisebbség legitim képviselői. Mi nem ezt mondjuk; azt mondjuk, hogy az országos kisebbségi önkormányzatokat máskor és más célból választották. A kisebbségi törvény nem tartalmaz olyan paragrafust - amikor fölsorolja az országos kisebbségi önkormányzatok feladatát és hatáskörét , amelyben benne van az, hogy jelöltet, listát állíthatnak az
