Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - HERBERT FERENC (MSZP):
58 30 százaléka kerül a főfüstbe, ami 34 milligramm nikotinnak felel meg. Ha a dohányos a füstöt leszívja a tüdejére, akkor a nikotintartalomnak 8090 százaléka, ha csak p öfékel, akkor körülbelül 10 százaléka szívódik fel a szervezetben. A kezdeti szippantások főfüstje kevesebb nikotint tartalmaz, mint a későbbiek, mert a vágott dohány nagy felszínével sokat felfog és visszatart belőle. Viszont a középső s főleg az utolsó h armadnak sokkal nagyobb a nikotintartalma. Amint az égés övezete ezeket a részeket eléri, egyre nagyobb nikotinmennyiséget szabadít fel belőlük s juttat a füstbe. Melyek az egészségkárosító hatásai a passzív dohányzásnak? A környezeti dohányfüst egészségre gyakorolt hatásai a következőképpen összegezhetők: rosszindulatú betegség, tüdőrák, respiratorius tünetek és betegségek, akut légzőszervi megbetegedések a korai gyermekkorban, krónikus köhögés, köpet és nehézlégzés a gyermekeknél, krónikus középfülgyullad ás, a gyermekeknél tüdőműködés és növekedés csökkent szintje, a felnőtteknél asztma, az asztmatikus tünetek fokozódása és a tüdőműködés csökkenése, irritáló hatások a szemre, az orra és a torokra, a gyermekkori fejlődés károsodása, alacsony születési súly , lassúbb tüdőfejlődés, alacsonyabb átlagos testmagasság, szívbetegség. A passzív dohányzás növeli a szívkoszorúér betegsége kockázatát. A már korábban is egészségi problémákkal küzdők - asztma, hörghurut, szív- és érrendszeri betegségek, nátha, megfázások és allergiák - gyakrabban számolnak be súlyosabb reakciókról a környezeti dohányfüsttel kapcsolatosan, mint az egészséges felnőttek. A tüdőrák és a passzív dohányzás közötti összefüggések legújabb becslései alapján a tüdőráknak a nemdohányzók közötti előf ordulási gyakorisága 2030 százalékban a környezeti dohányfüst miatt következik be. Gazdasági szempontok is alátámasztják, hogy lépni kell a dohányzás egészségkárosító hatásainak csökkentése érdekében. A munkahelyi dohányzás nemcsak a dolgozók, dohányosok és nemdohányzók egészségét veszélyezteti, hanem gazdasági veszteséget is jelent a munkaadók és az egész társadalom számára. Jelentős nagyságrendű elkerülhető kiadásokat okoz. Következésképpen a dohányzásnak a munkahelyeken történő mérséklése nem csupán a d olgozók egészségi állapotának javulását fogja elősegíteni, hanem csökkenteni fogja a dohányzással kapcsolatos kiadásokat. Kanadában azok a dolgozók, akik dohányoznak, 3345 százalékkal többet hiányoznak, mint a nemdohányzó dolgozók. A tűzesetek, ipari bale setek és ezek következményei miatti kiadások jelentősen megnövelik a biztosítási költségeket. Az Egyesült Királyságban úgy számítják, hogy a dohányzás az összes ipari tűzeset mintegy 6,5 százalékáért okolható. Németországban az Atari komputergyártó cég hat nap jutalomszabadságot biztosít évente nemdohányzó dolgozói számára. A munkahelyi dohányzás beszüntetését 1985ben határozták el, és a társaság két jól körülhatárolt területet jelölt ki a dohányosok számára, ahol naponta kétszer félórás szünetben dohányoz hatnak. Mivel a nemdohányzók többsége nem veszi igénybe a szünetet, hanem folytatja a munkát, a vezetés úgy döntött, hogy számukra havonta fél nap jutalomszabadságot biztosít. A következő állomás, amelyhez 1989 júniusában jutottak el, lehetővé tette a dolg ozók számára, hogy a havi félnapokat évente kétszer háromnapos jutalomszabadságként vegyék ki. Kell szólni a dohányzás és a passzívdohányzás egészségkárosító hatásainak statisztikai adatairól is. Az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek becslései szerin t a dohányzás évente legalább hárommillió ember haláláért felelős a világon. Ezek fele 4069 éves kora között hal meg, átlagosan mintegy 20 évet veszítve el az életéből. Még súlyosabb kép bontakozna ki azonban, ha nemcsak a halálozást vennénk figyelembe, h anem azokat az akut és krónikus betegségállapotokat is, amelyek összefüggnek a dohányzással. Azokban az országokban, ahol a dohányzás nagyon régi szokás, a tüdőrák miatti halálozás 90 százaléka, az összes rák miatti halálozás 30 százaléka, a krónikus bronc hitis s a tüdőtágulás előfordulásának 80 százaléka tulajdonítható a dohányzás következményének, valamint még a koronáriás szívbetegségek és agyembólia, illetve agyvérzés miatti haláleseteknek 2025 százaléka. Magyarországon 1994ben legalább 38 700 ember h alt számítottan a dohányzás következtében. A dohányzás a legfontosabb megelőzhető halálok Magyarországon. Minden második felnőtt férfi és minden negyedik felnőtt nő dohányzik. A 15 éves fiúk 20 százaléka és a lányok 15 százaléka
