Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - HERBERT FERENC (MSZP):
59 cigarettázik. Különösen fon tos adat, hogy a dohányzó férfiak 73 százaléka, a dohányzó nők 57 százaléka 20 éves kora előtt szokott rá a dohányzásra. Szívinfarktusban évente 28 ezer ember hal meg, ennek legalább egyötöde a dohányzással kapcsolatos halál. A 90 százalékban dohányzás köv etkeztében kialakult tüdőrákban 6500an halnak meg évente, idült bronchitis és bronchiectasia következtében kialakult légzési elégtelenség pedig 5 ezer ember halálát okozza évente. Annak a valószínűsége, hogy egy dohányos szívinfarktusban meghal - a napont a elszívott cigaretták számától függően - 2,53,5szer nagyobb, mint egy nemdohányosnál. (19.40) Ha valaki cigarettázik, és a vérnyomása is magasabb, a kockázat nyolcszoros. Nemzetközi összehasonlításban a helyzetünk nagyon kedvezőtlen. Összhalálozá sban csak három volt szovjet köztársaság előz meg bennünket, rosszindulatú daganatos és idült obstruktív tüdőbetegségben Európaelsők, ischaemiás szívbetegség, szívinfarktus okozta halálozásban pedig a hatodik helyen vagyunk. Ez a rangsor önmagáért beszél! Törvényszerű, hogy a magyar lakosság egészségi állapotában kedvező változás, a rendkívül magas, idő előtti halálozás csökkenésének alapfeltétele a dohányzással kapcsolatos helyzet megváltozása. Sérthete alkotmányos jogokat a készülőben lévő törvénytervez et? A Népszabadság '96. júniusi cikkében idézi Kukorelli István alkotmányjogásznak a nemdohányzók védelméről szóló törvénytervezetről készített szakvéleményében megfogalmazott állásfoglalását, miszerint a népegészségügy olyan közügy, amelynek alárendelten jelenhet meg minden szabadságjog: a dohányosok joga is, amely soha nem volt és nem is lehet alkotmányos alapjog, legfeljebb a dohányosok köztársaságában. A törvény hatálybalépése esetén a munkáltatónak joga lesz az állásra pályázókat kifaggatni a dohányzás i szokásaikról, s ennek alapján dönteni az alkalmazásról, sőt arról is, hogy eltérő tartalmú munkaszerződést kössön a dohányzó és a nemdohányzó beosztottal. Ebben a tekintetben tehát nem fog sérteni alapvető jogokat. Sokkal inkább alkotmányos jogok sérülne k a törvény lassú hatálybalépésével, netán meghozatalának elmaradásával. Javallott továbbá a munka törvénykönyvének oly módon történő módosítása, amely szerint a dohányzás korlátozási szabályainak, tehát a nemdohányzók egészségvédelmének a megsértése szánd ékos és súlyos tettnek minősüljön a munkahelyi rend és fegyelem betartása ellen, ezért az a legsúlyosabb munkajogi következménnyel, a rendkívüli felmondás alkalmazhatóságával legyen szankcionálható a pénzbüntetés mellett. A nemdohányzókat védő törvény főbb elveinek a következőknek kell lenniük: ez a törvény az alkotmány tételei - úgymint mindenki joga az egészséges környezethez, továbbá az ember joga a lehető legmagasabb szintű egészséghez - alapján úgynevezett emberi jogi törvény lenne. Ebből következően a z állam feladata itt nemcsak a jogalkotás, hanem a jogok infrastruktúrájának működtetésében való részvétel is. A törvény alapvető célja az egészségvédelem, s csak e cél érdekében állapít meg korlátozást, tilalmat, ösztönzést, felhatalmazást, szankciót és m ás jogi biztosítékot. Azaz: a törvény által nem tiltott vagy korlátozott körben marad a "mindent szabad, ami nem tilos" elve. Ma az a dohányspecifikus jogrend elve, hogy különösebb korlátozás és tilalom nélkül mindenütt szabad dohányozni, ahol ez nem esik tilalom vagy korlátozás alá. Nincs itt még az idő e logika teljes fordítottjára, vagyis hogy mindenütt tilos a dohányzás, kivéve, ahol megengedett. A készülő törvénynek mégis erre kell elmozdulnia, két egybefüggő elv alkalmazásával. Ezek: közcélú, zárt lég terű, nem nyitott helyen mindenütt tilos a dohányzás, ahová éppen az objektum közérdekű nyitottsága révén bárki, vagyis nemdohányzó ember is bármikor beléphet; azonban a másik, hogy a dohányzási tilalom vagy korlátozás - minimális kivételtől eltekintve - m indenütt együtt kell hogy járjon olyan kielégítő helyek kijelölésével, ahol szabad dohányozni, s ezt a hely, a helyiség rendeltetése, megjelölése, kialakítása, funkciója is nyilvánvalóvá teszi.
