Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
569 előfordult ez már a magyar parlamentben. Mindenesetre ezek után a felszólalások után csak azt tudom mondani, hogy rendkívüli módon sajnálom, hogy amikor a Magyar Demokrata Né ppárt két ízben is benyújtott egy átfogó javaslatot a büntető törvénykönyv módosítására, ami ez a legsúlyosabb élet elleni, a gazdasági, továbbá a vagyon elleni bűncselekmények szigorítását jelentette volna, akkor ez sajnálatos módon a Ház egyetértésével - mármint a többségének egyetértésével - nem találkozott. A másik megjegyzésem, amit az előző felszólalásokkal kapcsolatban szeretnék tenni, hogy Mészáros képviselő úr felszólalása után nagyon reméljük, hogy azokat a módosító indítványainkat, amelyeket a bü ntetőeljárási törvényhez tettünk be, és amelyek az előzetes letartóztatás indokainak szélesítésére vonatkoznak, és azokat, amelyek a bűnözőket - az egyszerűség kedvéért mondom így: - védő szabályokat egy kicsit megritkítanák a büntetőeljárási törvényben, a többség támogatni fogja. (12.40) De hadd térjek rá erre a javaslatra, amely előttünk van. Ez a törvényjavaslat ismételten felveti - és ezt igazságügyminiszter úr is jelezte az expozéjában - azt a hosszú évek óta újonnan felfelmerülő kérdést a büntető tö rvénykönyv módosítása kapcsán, hogy új törvény vagy novella, és ezzel összefüggésben meddig feszíthetők az 1978ban meghozott büntető törvénykönyv keretei. Ez annál is inkább felvethető kérdés, mert az utóbbi két évben tíz időpontban módosult a büntető tör vénykönyv; ez egyébként nem tíz törvényt jelent. Egyes törvények a hatályba léptető rendelkezéseiket eltérő időpontban határozzák meg a különböző szabályokra. Már a jelenlegi javaslattól függetlenül is van a büntető törvénykönyvnek olyan módosítása, amely majd 1998. július 1jén lép hatályba. Ennek az a következménye, hogy nehéz ma Magyarországon tudni, mi éppen a hatályos büntető törvénykönyv. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy az egész jogrendszer még mindig olyan erős mozgásban van, ami miatt - anna k ellenére, hogy ezt nem tartjuk szerencsés helyzetnek - őszintén be kell vallani, hogy új kódexre még mindig nem érett meg az idő. Azért, mert új kódexet akkor érdemes csinálni, ha egy viszonylag stabil büntető törvénykönyvet tudunk alkotni, erre viszont még mindig nem érett meg az idő. Az, hogy nem érett meg az idő, a büntetőjog sajátos jellegéből következik, a büntetőjog ugyanis nem szabályoz, nem létrehoz jogviszonyokat, hanem azt védi, ami van. Egy olyan szituációban, amikor az, ami van, egy erős mozgá sban van, akkor egészen egyszerűen nem lehet erre egy stabil büntető törvénykönyvet létrehozni. Abból, amit eddig elmondtam, következik az is, hogy a Magyar Demokrata Néppárt elismeri azt, hogy az új egészségügyi törvény megszületése szükségessé teszi a bü ntető törvénykönyv módosítását. Elfogadjuk azt, hogy le kell vonni az egészségügyi törvény konzekvenciáit a szankcióval fenyegetett magatartások körében is, és azt is helyeseljük, hogy ezek a szankciók a lehetséges szankciók közül büntetőjogi szankciók les znek. Tehát egészében - természetesen nem minden részletében, de egészében - ezt a törvényjavaslatot támogatni tudjuk. Ettől teljesen független probléma, hogy az egyes tényállásokon finomítani kell. Lehetséges, hogy szükség lesz rá, az egészségügyi törvény ugyanis egy rendkívül bonyolult törvény, ráadásul ezek a tényállások, amelyek itt meg vannak fogalmazva, az Európa Tanács miniszteri bizottsága által 1996. november 19én elfogadott egyezmény szóhasználatát veszik át. Végig kell gondolni, hogy ez így jóe . Egy dologról - képviselőtársaim már beszéltek az egyes tényállásokról - hadd beszéljek, ami ezek között a tényállások között nincs itt, nagy valószínűséggel jogosan nincs itt; de ha már az egészségügyi törvény konzekvenciáit vonjuk le, és az embrióátülte tés szabályainak megszegését rendeljük büntetni, a klónozást rendeljük büntetni, akkor egy dologra gondolnunk kell, ami - úgy tűnik - pillanatnyilag hiányzik a rendszerből, nem tette helyre az egészségügyi törvény, nem tartalmaz szabályt rá a géntechnológi áról szóló törvényjavaslat, az még napirenden van, tehát nem késtünk el teljes egészében: Magyarországon nem tiltja semmi az emberi gén állatba történő
