Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
564 Megadom a szót Brúszel László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd Torgyán József, Független Kisgazdapárt. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mind általános ré szében, mind részleteiben megfelelőnek tartja a vitára. Úgy gondoljuk, rendkívül időszerű is, hogy elfogadja az Országgyűlés. S mindamellett - megítélésünk szerint - nem késett el maga a javaslat. Arról van ugyanis szó, hogy a tisztelt Ház az elmúlt év vég én fogadta el az egészségügyi törvényt, amelyet megelőzően a 2137/1997. számú kormányhatározat úgy rendelkezett az illetékes tárcák felé, hogy gondoskodjanak arról, hogy az egészségügyről szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg, arra az időpontra készü ljenek el a szükséges törvénymódosítások. Nos, úgy gondolom, az előttünk fekvő törvényjavaslat pontosan ennek a határozatnak tesz eleget akkor, amikor kilenc törvényi tényállásban egyebek mellett az egészségügyi törvényhez kapcsolódóan büntető tényállásoka t fogalmaz meg. Többen is céloztak rá, Donáth képviselőtársam is, hogy a törvényjavaslat azon része, amely az egészségügyi törvényhez kapcsolódik, rendkívül nehéz feladatot vállalt magára. Azt is elmondhatnánk - mint ahogy máskor fogalmazunk , az előterje sztőnek részben egyszerű, részben bonyolult feladata volt. Egyszerű azért, mert adott az egészségügyi törvény, amely pozitívan megfogalmaz bizonyos szabályokat az orvostudományi kutatásokról, az egészségügyi beavatkozásokról; másrészt pedig bizonyos beavat kozásokat, bizonyos eljárásokat pedig tilt. Tehát a jogalkotónak az a feladata, hogy ítélje meg, mennyiben fontos a törvényben már meglévő egyéb jogi védelem mellé büntetőjogi védelmet is biztosítani; merthogy az egészségügyről szóló törvény önmagában is r endelkezik egy bizonyos felelősségi, jogi felelősségi rendszerrel, gondolok itt munkajogi, polgári jogi felelősségre. Természetesen ez minden körülmények között érvényesül. A jogalkotónak azt kell eldönteni, hogy melyek ezek a büntetőjogilag - ahogy a sza kemberek mondják - releváns esetek, tények, amikor az úgynevezett másodlagos védelmet, a büntetőjogi védelmet is be kell vetni annak érdekében, hogy rendkívül méltányolható egyéni, illetve társadalmi érdekek ne sérüljenek, vagy megsérülésüket megakadályozz uk. Nos, ezeket a kérdéseket rendkívül nehéz megítélni akkor, amikor az emberi élet, az egészség bizonyos kérdéseiről van szó, mert ahogy Donáth képviselőtársam is elmondta, bizonyos helyzetekben hiába van a büntetőjogi fenyegetettség, az nem biztos, hogy alkalmas a visszatartásra, illetőleg a megelőzésre. A megtorlásról, a represszióról pedig ne is beszéljünk ebben az esetben. Amikor ezeket a tényállásokat most tárgyaljuk, azt is látnunk kell, hogy bennünket nemcsak korábbi törvény kötelez arra, hogy bizon yos büntetőjogi tényállásokat megfogalmazzunk, hanem valljuk meg, bizonyos félelem is munkál bennünk akkor, amikor gondolunk a jelenre és a jövőre. Amikor a technika, az egészségügyi kutatások olyan fejlettségi színvonalra értek, szintre értek, hogy alkalm asak azonos egyedek többszöri előállítására - hogy szépen mondjam , akkor ha az ember ebbe a szédítő távlatba belegondol, nem is tudja, most valóban tiltani kell, vagy megengedni, s ha tiltjuk, mi az a tiltás, ami elegendő. Tehát komoly szakmai és - hozzá teszem - ideológiai kérdések is felmerülnek akkor, amikor a jelen törvényi tényállások vitájáról szólunk. Engedjék meg, hogy néhány kérdést külön is kiemeljek a törvényjavaslatból, és érdemben is foglalkozzam velük. Az egyik az, hogy kilenc törvényi tényál lás van, amelyek büntetőjogi tényállásokat takarnak, s ezek a tényállások egyfelől az élet és egészség elleni, másfelől pedig az emberi méltóság elleni bűncselekmények közé ékelődnek majd be a Btk. rendszerébe. Megítélésem szerint ez egy jól átgondolt érté kelés, hiszen a tényállásokban fellelhetők nemcsak az orvostudományi kutatások rendjét sértő mozzanatok, hanem adott esetben az emberi élet és egészségügy is szóba kerülhet, ugyanakkor más oldalról az emberi méltóság kérdése is. S
