Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
560 (11.50) Az elmúlt hét esztendőben összességében 41 új büntetőjogi tényállás született, és ezt a 41 büntetőjogi tényállást most 10 új tényállással egészítené ki a tervezet. Ez bizonyos értelemben arra utal, hogy az életkörülmények megvá ltozásával lényegesen kiszélesül azoknak a magatartásoknak a köre, amelyekre a törvényhozónak a büntetőjog eszközeivel - mint végső eszközzel - is reagálnia kell. A magunk részéről támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek az egészségügy kapcsán fogalmazód tak meg. Csatlakozni tudok az emberi jogi bizottság tisztelt előadójának, Donáth László képviselő úrnak az álláspontjához: valóban nagy horderejű kérdések szabályozására kerül sor, s talán még időben történik meg a büntetőjogi tényállások megfogalmazása. N em csökkentve ennek a témakörnek a jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a közbiztonság szempontjából a hétköznapokban a polgárok tömegei számára fontos büntetőjogi szabály az a tervezet, amit a kormány most benyújtott, nevezetesen az egyedi azonosító jel meghamisítása nevezetű bűncselekmény, ami persze így nagyon hivatalosnak hangzik, valójában a gépjárműlopásokkal szembeni hatékonyabb védekezést szolgálja ez az intézkedés. Közismert, hogy az ellopott gépjárműveknél az alvázszám, illetve a motorszám m egváltoztatásával teszik lehetetlenné a felderítést és tudják újraforgalmazni a gépkocsit. Ez az alvázszám, illetve motorszám az az egyedi azonosító jel, amelynek a meghamisítása önmagában is bűncselekménnyé változik azok után, hogy ez a törvény hatályba l ép. Ezzel a törvényalkotási lépéssel az országgyűlés további erőfeszítéseket tesz a gépjárműlopások szankcionálására. Szeretném a tisztelt Ház emlékezetébe idézni, hogy az 1997 szeptemberében hatályba lépett büntető törvénykönyvben nagy többséggel szavazta meg a Ház a jármű önkényes elvétele című bűncselekmény büntetési tételének súlyosítását, és azóta ez a tényállás súlyosabban üldözendő. Hozzá kell tennem, nemcsak a büntetőjog eszközeit veszi igénybe a kormányzat a gépjárműlopásokkal szembeni fellépésre, hiszen az elmúlt hónapokban született meg az a kormányzati döntés, amely bevezette a gépjárműtörzslap, a járműkísérőlap és a rendszámérvényességi címke intézményét. Ezek mind olyan lépések, amelyek a büntetőjogot kiegészítve nyújtanak nagyobb védelmet a t ulajdonukban erősen fenyegetett polgároknak, hiszen köztudott, hogy az autólopások száma nagy nyugtalanságot kelt. Ez a nyugtalanság annak ellenére is figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben csökkent az autólopások száma. 199192ben évente átlag 16 ezer au tót loptak el, 1997ben 14 ezer autó eltulajdonítására került sor. Ez a szám természetesen rendkívül magas, és kívánatos, hogy a belátható jövőben lényegesen csökkenjen, illetve a minimálisra csökkenjen az autólopások száma. Egyetértő nyilatkozataimhoz sze retnék azonban néhány hiányérzetet is megfogalmazni, és azt gondolom, ebben a Ház támogatására is számíthatunk. A jogalkotót nyilvánvalóan kellő megfontolás vezényelte, amikor az itt benyújtott tényállások büntetőjogi szankcionálását, büntetőjogi fenyegeté sét megfogalmazta. Ugyanakkor a szabaddemokrata frakció úgy ítéli meg, hogy hiányoznak tényállások. Így hiányzik a fegyveresen elkövetett bűncselekményekre adott büntetőjogi reagálás. 1997ben összesen 481 bűncselekményt követtek el fegyverrel. 1997ben a 281 emberölésből 38at, a 142 emberölési kísérletből pedig 26ot fegyverrel követtek el, és 166 rablásnál, valamint 38 garázdaságnál használtak fegyvert. Kétségtelen, vitathatatlan, hogy a fegyveres elkövetés az utóbbi évek új bűnügyi jelenségének számít, amire - megítélésünk szerint - mindeddig sem a Btk., sem az ítélkezési gyakorlat nem reagált kellőképpen. Természetesen az Országgyűlésben az általánosan bevett szokások szerint nem ildomos egyedi bírósági döntésekről véleményt nyilvánítani - ezt nem is kí vánom megtenni , de arra fel kell hívnom a figyelmet, nemcsak magyarországi jelenség, hogy a fegyverrel elkövetett bűncselekményekkel szemben hatékonyabb eszközöket keres az igazságszolgáltatás. Legutóbb például Angliában - ahol 100 ezer lakosra vetítve k evesebb az emberölések száma, és becslések
