Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
559 DONÁTH LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az előterjesztő miniszter úr mindent elmondott, ami ezen törvényjavaslat indoklásához fontos, illetve ami az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság szintén egyhangú támogatását lehetővé tette különféle meggyőződések vagy vélemények ellenére is. Tehát a múlt heti ülésünkön egyhangú módon támogattuk ezen általános vitára való alkalmasságot. Azonban két gondolatot mégis hadd fűzzek hozzá ennek a törvényjavaslatnak a 2. szakaszához, amely kimondottan az orvosi, genetikai kutatás határait szabja meg. Nagy kétségeim vannak a teki ntetben, hogy a kultúrtörténetből jól ismert homonculus- vagy gólemkísérletek óta az embert büntetőjogi módon korlátozni lehet abban az eredendő vágyában, hogy embert hozzon létre. Úgy gondolom, hogy az egyetemes, tehát az egész világra kiterjedő tiltakoz ás mindenfajta emberi klónozással szemben az a végső rémület, hogy mégiscsak lehetősége nyílik rá. Innentől fogva az egész probléma számomra nem büntetőjogi, pontosabban a büntetőjog nehézkesen megy utána valaminek, ami sokkal inkább ismeretelméleti és mor ális jellegű probléma. Erre ugyan én a saját alapfoglalkozásom miatt azt mondom, hogy nem kell kétségbe esni, hiszen az Örökkévalón kívül senki sem tud semmiből teremteni, a valamiből való teremtés pedig csak hitvány reprodukció mégis mivel a határán mozog az emberi méltóságnak ez az egész kísérlet, embert emberből megismételve létrehozni, fontosnak tartom én is ezt a fajta rendet, kicsit keményebben, mint miniszter úr fogalmazott, állandóan érzékeltetve vagy érzékeltetni próbálva azt, hogy a kutató, legyen az genetikus vagy orvos, a maga hivatása szerint hitelesen cselekszik, ha átlépi a számunkra, polgárok számára nélkülözhetetlen méltóság határát. Valami más módon kell tehát ezt számára lehetővé tenni. Ha sóhaj vagy óhaj szintjén fogalmazom, a társadalomn ak kell olyan éretté lennie, hogy bármit is találjon ki a tudós, ne hozzon gyalázatot ama társadalom számára. Ide kapcsolódik Dürrenmatt miniszter úr számára is jól ismert műve. A fizikusokra gondolok, ahol az egyik szereplő, Möbius kimondja, hogy amit az ember egyszer elgondolt, azt soha többé vissza nem lehet vonni ami az ember szívében, lényében megfogalmazódik, azt egyszer valamikor véghez viszi. Így tehát ennek az egész törvényjavaslatnak a valóságos értelme túlmegy azon, hogy büntessen vagy büntetésse l fenyegessen, amennyiben a figyelmét az embereknek fölhívja arra, hogy nem kisebb súlyú, veszélyű kérdéssel foglalatoskodnak egy nyomorult bárány sorsa kapcsán, mint amilyen annak idején lehetett az atombomba. Ezzel a gondolattal megismételve bizottságunk részéről az általános vitára való alkalmasságot, köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szeretném megkérdezni, hogy az alkotmányügyi bizottság állíte előadót. (Jelzésre:) Nem kíván előadót állítani. Akkor most az e gyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 10 perc, a második kormánypárti felszólaló részére 5 perc áll rendelkezésre, továbbá az első körben kétperces felszólal ásra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége őt követi majd Szájer József, FideszMagyar Polgári Párt. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az SZDSZ képviselő csoportja támogatja a kormány által benyújtott büntető törvénykönyvi javaslatot. Ez a javaslat beleilleszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amit a büntető törvénykönyvvel kapcsolatosan ez a ciklus elvégzett. Csak emlékeztetőül, ebben az elmúlt néhány évb en a Btk.nak több alkalommal is sor került a módosítására. Legutóbb 1997 szeptemberében lépett hatályba az a Btk.módosítás, amely új tényállásokat hozott létre a büntető törvénykönyvben, új, korábban bűncselekménynek nem minősülő magatartásokat nyilvánít ott bűncselekménnyé.
