Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
546 kényszernek az elkerülésével megmarad az alkotmánybíró személyi szuverenitása és tevékenységének az autonómiája. Ez veti fel az al kotmánybírák mandátumának, megbízatási idejének a meghosszabbítását. Ez már egy kényes kérdés. Megint többféle megoldás lehetséges. A törvénytervezet azt javasolja, hogy a hivatalban lévő alkotmánybírák megbízatása automatikusan 12 évre emelkedjék, és enne k a 12 évnek csak egyetlen abszolút korlátja lenne: a 70. életévnek a betöltése. Technikailag ez a legkönnyebb megoldás, legitimitás szempontjából ez a legkétségesebb megoldás. Lehetséges az is, hogy csak az újonnan megválasztásra kerülő, például a most új onnan megválasztásra kerülő bíráknak a mandátuma szóljon eleve 12 évre, akkor nem vetődik fel ezzel kapcsolatban legitimációs probléma. (10.40) A másik lehetséges megoldás, hogy a harmadik évért, a meghosszabbított harmadik évért is jelöltetni kelljen a bí ráknak magukat. Ez a megoldás ugyanazokat a veszélyeket rejti magában, amiket az újrajelöléssel kapcsolatban elmondottam. Mi a magunk részéről, támogatva a törvényjavaslatnak azt a részét, hogy többcsatornássá váljék az alkotmánybírák jelölése, a hivatalba n lévő alkotmánybírák mandátuma hosszabbodjon meg 12 évre, egyet tudunk érteni azzal, hogy a 12 évre való meghosszabbítás - ez már az én személyes véleményem - esetleg más kisegítő szabályokkal együtt történjen, akár azzal, hogy újrajelölésre van szükség e bben az esetben is, vagy újrajelölésre nincs szükség, viszont csak az újonnan megválasztott bírákra terjedjen ki a 12 éves mandátum. De a magunk részéről elképzelhetőnek tartjuk (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , ha a m egoldás ezt igényli, hogy az alkotmánybíráknak a mandátuma egységesen 12 évre emelkedjen fel. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártoknál.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm képviselő úr felszólalását. Most Dávid Ibolya képviselő asszonynak adom meg a szót, az MDFből őt Hack Péter képviselő úr követi az SZDSZfrakcióból. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A tavalyi évben elnémult két törvénynek a vitája, az egyik törvény az alkotmánybíróságról szóló törvény volt, a má sik az alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvény. Ezt követte valamikor a tavalyi év végén a két kormánypártnak az a koalíciós egyeztetője, amelyből kiderült, hogy a hátralevő időszakban az Országgyűlés nem fog tárgyalni Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezetet. Ezért mindannyiunkat nagyon meglepett Horn Gyula miniszterelnök úrnak az a felkérése, amelyben magához kérte az Alkotmánybíróság tagjait, és a hegy el is ment Mohamedhez, majd ennek a megállapodásnak vagy beszélgetésnek semmi eredménye nem volt . Azt nem egészen pontosan tudjuk, hogy a miniszterelnök úr mit kért, vagy mi volt a javaslata. Egyet tudunk, hogy az Alkotmánybíróság egy dolgot kért: 9ről 12 évre emeljék fel az alkotmánybírák mandátumát, hiszen a Magyar Országgyűlés három éven keresztü l nem jelölte és nem választotta meg sorban, folyamatosan az alkotmánybírákat. Miután ezt nem lehet meg nem történté tenni, próbáljuk meg a problémát orvosolni. Ezt követően meglepett az a kormánycsomag, amelyet képviselőtársaim is megkaptak. Ez egy nagyn agy árukapcsolás. Az árukapcsolás is azért lepett meg, mert - ahogy itt miniszter úr is és Bihari képviselő úr elmondta - évek óta készültünk arra, hogy egy átfogó, egy koncepcionális változást is magában foglaló törvénytervezetet kellene megalkotni. Azonb an ez az a törvénytervezet, amelyre hivatkoztam, hogy ez némult el a tavalyi évben. Ez azért félmunka, mert kísérletet tesz egy kicsit átfogó szabályozásra, a teljesség igénye nélkül.
