Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HERBERT FERENC (MSZP):
502 futballozni is szoktam a parlament sportegyesületében (Dr. Avarkeszi Dezső felé fordulva.) államtitkár úrral együtt. A terveze t kapcsán azonban kénytelen vagyok néhány aggályomnak, sőt félelmemnek hangot adni, de hangsúlyozottan jobbító szándékkal, főként sportfinanszírozási kérdésekben. Alapvetően egyetértek az előterjesztővel, amennyiben az élsportban és különösen a labdarúgásb an fennmaradt egyfajta álprofizmus, a teljesítményekkel arányban nem álló juttatások rendszere. A köztartozások pályázati úton történő rendezése is elfogadható számomra, amennyiben az nem hozza hátrányos helyzetbe a versenytársakat. Hivatkozunk a társadalm i hátrányos megítélés miatti intézkedési kényszerre, azonban a társadalom finanszírozási ügyekben jórészt tájékozatlan, számára csak az eredménytelenség az igazi utaló jel a rendszer működésképtelenségére. Maximálisan a szívemből szólt dr. Nádori László ké pviselőtársam, hogy a labdarúgásban jelentkező eredménytelenség, valamint a szervezetiműködési problémák hátterében elsősorban szakmai okok rejlenek, és hogy a közterheket rendesen fizetőkkel szemben körültekintően kell eljárnunk, azt sugallva, hogy érdem es tisztességesnek lenni. (21.50) Balsay István képviselőtársam azon gondolatát is sajátként vallom, hogy azonos esélyt kapjon a főváros, a kiemelt egyesületek és a vidék sportja. Hozzátenném még: én ezt azonban első sorban nem a szervezetek és sportolók számának a csökkentésével szeretném elérni. Most néhány gondolatot engedjenek meg a sportfinanszírozásról. Nekem meggyőződésem, a gazdasági társasággá alakulás nem érinti az ágazat tőkehiányát, finanszírozási gondjait, legfeljebb az ezekből eredő következményeknek a gazdasági szervezetekre vonatkozó törvények szerinti következetes és kíméletlen, másként kezelését helyezi kilátásba. Nyilván lesznek egyesületek, klubok, amelyek át fognak tudni alakulni, de már az első évb en csődhelyzet és felszámolás elé néznek. Hogyan is működik a labdarúgásban, ebben az olimpiai sikerágazatokkal egyenrangúan vagy annál is kiemeltebb figyelmet érdemlő sportágban az I. osztályban a költségek biztosítása? A magyar NB Iben a csapatok bevéte leit 75 százalékban a szponzorok, 10 százalékban az önkormányzati támogatások, 10 százalékban a közvetítési díjak, és csak 5 százalékban a jegy- és bérletértékesítés alkotják. Az angol első ligában 30 százalékot a szponzorok, 20 százalékot a közvetítési dí jak és 50 százalékot a szurkolók biztosítanak. Látható, mennyire mások az arányok, még akkor is, ha a költségvetések főösszege abszolút számokkal nem hasonlítható össze. Magyarországon belül is lényegesen eltér a nagy költségvetéssel rendelkezők klubok bev ételi struktúrája a 80100 millió forintos kis klubokétól. Nézzünk konkrét példát egy kicsinek számító sportklub költségvetésének alkotóiról! Elöljáróban annyit: Zalaegerszeg megyei jogú város önkormányzata a '98as költségvetése bevételi oldalán 6 milliár d 177 millió forintos összeget tervezett. Ebből kifejezetten 60 millió forint, a bevételi főösszeg 1 százaléka fordítható sportfeladatokra, ami kevesebb, mint a tavalyi 73 millió forintos nagyságrend. Igaz, ezen túlmenően további összegek szolgálják a spor ttevékenységek feltételeinek biztosítását, ilyen még a 21,8 millió forintos létesítményfenntartás, a 49,6 millió forintos stadionfelújítás, a 3,5 millió forintos kisebb felújítások, a 20,5 millió forintos városi strandüzemeltetés, a 12 millió forintos spor tcsarnokigénybevétel ellentételezése. Ezekhez még hozzászámítandó az a követésre méltó, a zalaegerszegi gyakorlat eredményeként várhatóan sportcélra fordítható pénzösszeg, amely a város közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló rendeletének vonatkozó p ontja alapján várhatóan 80 millió forintos mértékben fog ez évben realizálódni. Engedjék meg, hogy ezt a mondatot, ezt a minta értékű rendelkezésrészletet szó szerint idézzem: "Az adóévben bevallott és pénzügyileg rendezett adó 20 százalékos mértékéig a he lyi érdekeket képviselő és a városban működő egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális intézmények és városi
