Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az adótörvények és a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - FARKAS IMRE (MSZP):
486 véleményem szerint a jövőre nézve bizonyára ezt is kellene alkalmaznunk. Ez azért is lenne nagyon fontos, mert ily en esetben látnánk a következményeit annak, hogy egy adott törvény módosítása során milyen további módosításokat indukál egyegy gondolat. A mostani törvénymódosításból emelnék ki egy példát. Például emlékszem rá, hogy amikor a gazdasági társaságokról szól ó törvényen vitatkoztunk, akkor az egyik vitapont az előtársaságok létrehozása, annak a szükségessége. (20.20) Többen úgy láttuk, hogy bizonyára van racionalitása az előtársaságnak, de akkor nem tűnt olyan égbekiáltóan fontosnak ennek az alkalmazása. A mag am részéről meg vagyok győződve arról, ha én láttam volna akkor, hogy az előtársaság létrehozása milyen bonyolult mechanizmusokat idéz elő a különböző törvényekben, akkor nemcsak megfontoltuk volna, hogy kelle előtársaság, hanem bizonyára úgy is döntöttün k volna nagyon sokan, hogy ha ennek ez az ára, hogy ilyen bonyolult számviteli és egyéb módosításokat igényel ennek az alkalmazása, akkor talán nem fogadtuk volna el az előtársaság kialakítását. Úgy érzem, hogy az előbb említett megoldás, tehát hogy adott törvényhez kapcsolódva terjesszük elő a módosításokat, nem tenné szükségessé a jövőbe látást sem, amivel ennél a törvénynél is találkozunk. Például számomra nagyon élvezetes, hogy a kockázati tőkebefektetésekről szóló törvény elfogadása, ami majd talán ezz el a törvénnyel együtt fog megtörténni, mégis mint hivatkozási alap szerepel már ebben a törvényben, több területen. Nem tudom, mi fog történni akkor, ha esetleg egy héttel elcsúszik, mondjuk, ennek a két törvénynek az elfogadása, és ne adj' isten, úgy csú szna el, hogy később fogadnánk el ezt a kockázati tőkebefektetésről szóló törvényt. De az egyszerre történő elfogadás is okozhatna zavarokat. Ennek a törvényjavaslatnak külön érdekessége számomra, hogy a kockázati tőkebefektetéseket érintően a helyi adókná l például, a nettó árbevétel meghatározásánál 1998. január 1jétől történő alkalmazást javasol előírni, holott még ennek a törvénynek a vitája most folyik az Országgyűlésben - mármint most a kockázati tőketársaságokról szóló törvényre utalnék. A következők ben néhány gondolattal az adózás rendjéről szóló módosításokkal foglalkoznék: hat adótörvénynek a módosítása szerepel most napirenden, ebből egy az adózás rendjét érinti. Sokat vitatkoztunk 1997 őszén, elsősorban az egyéni vállalkozásokról és a cégeljárásr ól szóló törvény módosításakor, illetve megalkotásakor arról, hogy be kell vezetni az egyablakos rendszert. Az egyablakos rendszernek, amit mindannyian támogattunk, az volt a lényege, hogy az induló vállalkozás ne járja sorba a különböző hivatalokat, hanem egyetlen helyen tudja bejelenteni az alapítást, és később onnan történjen meg a különböző hivatalok tájékoztatása - röviden így összegezhető talán ez az elképzelés. Ezt akkor mindenki támogatta. Arról is meg voltunk győződve, hogy ez valójában így is fog majd történni. A vita akkor elsősorban azon volt, hogy az egyéni vállalkozások esetében a gazdasági kamarához lett ez az egyablakos rendszer rendelve, a társas vállalkozások esetén pedig a cégbírósághoz. Úgy gondoltuk akkor többen is, hogy jobb lenne, ha e gyetlen kézbe kerülne ez - ezt most is tartom , annál is inkább, mert látszik, hogy ez a két változat így bonyolítja a rendszert is, amivel most számolni kell a törvénymódosítás kapcsán. Nos, a mai törvénymódosításból az kiderült a számomra, hogy amit akk or nagyon fontosnak tartottunk, az egyablakos rendszer bevezetését, az a gyakorlatban már nem teljesen nevezhető egy ablaknak. Mindenképpen másfél vagy két ablaknak kell nevezni, hiszen a módosításokból kiderül, hogy az adóhatóság tájékoztatása semmiképpen nem kerülhető meg, és azt gyakorlatilag sem a gazdasági kamarák, sem pedig a cégbíróság nem pótolhatja. Ezzel együtt úgy érzem, hogy amilyen rendszert akkor javasoltunk, azt a mai törvénymódosítás helyesen szabályozza, csak akkor, úgy érzem, kicsit hiú áb rándjaink voltak az egyablakos rendszerrel kapcsolatban. Így tehát a 3240. §ban leírt gondolatokkal a magam részéről egyetértek, csak korábbi gondolatainkhoz képest ez egy kicsit kellemetlennek tűnik.
