Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
470 Szeretném előrebocsátani, hogy nagyon nem tartanám szerencsésnek, ha folytatnánk azt a sort, hogy a másik fél, a vitatkozó fél jó szándékát kétségbe vonjuk. Én azt hiszem, hogy az is, aki egyetért egy javaslattal, és az is, aki nem ért egyet egy javaslattal, a maga tisztes megfontolásaiból teszi ezt. Magával azzal a javaslattal, amely előttünk fekszik, a szabaddem okraták többsége nem ért egyet, így én sem; ezt röviden összefoglalva elmondtam a múltkor. Nem könnyű nekem mint kormánypárti képviselőnek ezt mondani, de képviselőtársaim, gyakran találkoztunk ebben a négyéves ciklusban azzal, hogy a kormány álláspontját módosító javaslatokat egyéni képviselők nyújtottak be, és egyegy képviselő leánykori nevén jelent meg a kormány álláspontja. Itt most a fordítottja van: néhány képviselőtársunk, akinek különösen fontos ez a kérdés, kidolgozott egy koncepciót, és a kormány leánykori nevén nyújtották ezt be. Ez is rendben van, csak legyünk ennek a helyzetnek tudatában, és ez, mondjuk, megkönnyíti számomra, hogy kormánypárti képviselőként is bíráljam ezt a javaslatot. De a hozzászólásom lényege nem a bírálat lesz, noha az idő nagyobb részét ez veszi igénybe, hanem javaslatot is kidolgoztunk a megoldásra, mert mi is a megoldást kívánjuk. Magát a kérdést szerintem három szempontból érdemes tárgyalni: jogpolitikai, nemzetközi és kisebbségpolitikai szempontból. Ezen szeretnék végi gmenni. A jogpolitikai szemponttal kezdeném. Sokan elmondták, és szeretnék ehhez csatlakozni, hogy nem szerencsés néhány héttel a választások előtt választójogi törvényt módosítani. Azt mondanám, hogy nagyon nem szerencsés, és valóban a kormány, illetve a kérdést szorgalmazó képviselők felelőssége az, hogy nem két évvel ezelőtt indították el ezt a dolgot, hanem valójában egy fél évvel ezelőtt, még annyi sincs. (Gellért Kis Gábor: Alkotmányozási moratórium!) Bocsánatot kérek, az alkotmányozási moratórium ezt nem korlátozta, hiszen az végig benne volt a megállapodásban, hogy konszenzussal bármit lehet csinálni! Tehát bőven módja lett volna azoknak, akik ezt fontosnak tartják, beleértve a kormányt is, akár '95ben vagy '96ban felvetni ezt a kérdést. Sajnos nem tették. Még arra is hadd emlékeztessek, hogy az alkotmánykoncepció vitájában sem került az elő egyáltalán, hogy a választójognál a kisebbségek ügyében valamit kellene tenni. Tehát a felelősség nem azoké, akik most felvetnek alkotmányossági problémákat, el végre itt választójogról van szó. A másik dolog, hogy ha már választójogról és parlamentről van szó, számunkra az is problémát jelent ebben a javaslatban, hogy növeli a parlament létszámát, hiszen abban maradtunk négy évvel ezelőtt a kormányprogram elkészí tésekor, hogy csökkenteni akarjuk a parlament létszámát - ez sajnos nem valósult meg. Ebben nem egyforma mindenkinek a felelőssége, mert van, aki akarta ezt a létszámcsökkentést, és van, aki végig nem akarta. Mi tehát olyan javaslatnak vagyunk a hívei, ame ly a jelenlegi, legalábbis a jelenlegi létszám keretei között talál megoldást. A következő kérdés, hogy nagyon sokszor elhangzik és mintegy akadékoskodásnak tűnik az, hogy valaki alkotmányos szempontokat javasol megfontolásra. Ezt nem tartom jó dolognak. I tt nem arról van szó, hogy van egy helyes politikai törekvés, és egyesek ezt mindenféle alkotmányos csűréscsavarással akarják korlátozni. Itt a magyar választójogról és a magyar alkotmányosságról van szó. Magyarországon van egy jól működő, nagyon végiggon dolt, körültekintően kialakított választójogi rendszer és alkotmányos berendezkedés. Azt hiszem, nem helyes dolog néhány hét alatt nekimenni egy ilyen alkotmányos választójogi rendszernek és különböző ötletekkel ezt alakítgatni. Különösen azért, mert nem a választójog valamilyen részletéről van szó, hanem mint erről már múlt héten is beszéltem, a demokratikus választójognak arról az alapelvéről, amit az alkotmány tartalmaz a 71. §ban, nevezetesen a választójog egyenlőségének elvéről. Az a javaslat, amelyet képviselőtársaink kidolgoztak, és amelyet a kormány benyújtott, ez a javaslat vagy a kisebbségek képviseletét nem valósítja meg, ha mindenki szavaz - ez a háromszavazatos rendszer , vagy ha nem mindenki szavaz, akkor pedig a választójog egyenlőségének el ve sérül. Két szinten is sérül. A magyar választási rendszerben a választójog gyakorlása két dolgot jelent. A jelölésben való részvételt az ajánlószelvények révén és a szavazásban való részvételt. Az a megoldás, amit elénk terjesztettek, mind a két szinten , de a jelölés tekintetében
