Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 10 (335. szám) - Dögei Imre (FKGP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Okul-e a kormány a magyar külkereskedelem sikertörténeteiből?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DÖGEI IMRE (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár:
377 Dögei Imre (FKGP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Okule a kormány a magyar külkereskedelem sikertörténeteiből?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Dögei Imre képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez: "Okule a kormány a magyar külkereskedelem sikertörténeteiből?" címmel. Dögei Imre képvi selő urat illeti a szó. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! "Okule a kormány a magyar külkereskedelem sikertörténeteiből?" címmel interpellálok államtitkár asszonyhoz. Kormányülésen hangzott el: a gazdaságnak elsőrangú forr ása a hajózás. Nagy hiba a hajózási ügyekre vonatkozó adminisztráció bonyolultsága és az idevonatkozó jogszabályok kaotikus állapota. Egyrészt tehát az adminisztráció egyszerűsítése feltétlenül szükséges, másrészt pedig az elavult jogszabályokat újra kell alkotni. Ezt nem a miniszter úr mondta, államtitkár asszony, nem is a miniszterelnök úr, akiről tudjuk, hogy tanulmányait a Szovjetunióban végezte (Felzúdulás az MSZP soraiban.) , hanem Magyarország egykori államfője 1933. március 18án, az akkori kormányül ésen. Egy tiszasülyi tengerhajózási vállalat Háros nevű hajója még 1922. április 17én, a velencei kikötőben az árbocára felhúzta a magyar lobogót, és ezzel kezdődött az a sikertörténet, amely húsz magyar tengerhajózási vállalatot eredményezett 66 hajóval. Az ügy igazi lendületet akkor kapott, amikor ebben a Házban az Országgyűlés a mai értékén számítva mintegy 300 millió forintot, azaz 500 ezer pengőt szavazott meg hajóépítésre. A Ház 1934ben korszerű törvényt alkotott a tengeri kereskedelemről, amely saj nos ma nincs hatályban. Az első folyamtengerjáró hajó, a Budapest második útjának végére megkereste önmaga építési költségét. Ez a hajó szintén mai értéken számítva egy kilogramm magyar árut a Földközitenger kikötőibe 2 forint 50 fillér és 3 forint 75 fi llér közötti bruttó költségen tudott szállítani. Kérdezem: okule a kormány a magyar külkereskedelem sikertörténeteiből, tudva, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb szállítási eszköz? Várom államtitkár asszony válaszát. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra T. Asztalos Ildikó államtitkár asszony válaszol. Megadom a szót. T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Ú r! Tisztelt Ház! Engedje meg, képviselő úr, hogy megköszönjem, hogy megismételte azt a kérdést, amelyet interpellációja címének adott, hogy okule a kormány a magyar külkereskedelem sikertörténeteiből, mert így módom van arra, hogy azt mondjam: a tavalyi é v külkereskedelmi eredményei valóban figyelemre méltók. Én a többes számot a tavalyi évre is értem, és ez a siker valóban nagyszerű dolog. Szeretném fölhívni tisztelt képviselő úr figyelmét, most már a szövegre koncentrálva, hogy a gazdaság prioritásai a X X. század utolsó éveiben egy kicsit módosultak a század első harmadához képest. Természetesen fontos azt tudni, hogy ma Magyarország külkereskedelme legnagyobb részt Németországba, Ausztriába irányul, több mint 50 százalékos a részarány. A külkereskedelemm el
