Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
275 illetve Várnai László képviselő úr is említette. Ez a vonal a jugoszláv embargó ideje alatt oly mértékben leromlott, hogy jelenleg a nemzetközi forgalmat el kell terelni róla. És közvetlen a veszélye annak, hogy emiatt Magyaror szágot Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül meg fogja kerülni a Balkánról, illetve Jugoszláviából irányuló áru- és személyforgalom. Ugyanez a helyzet, ha a Duna másik oldalán a SzekszárdSárbogárdBudapest vonalat vizsgáljuk. Ennek egy szakasz a ugyan villamosított, más szakaszán megkezdődött már több ütemben a felújítás, de sajnos a felújításnak azt a módszerét választották, amely nem a teljes helyreállításra és nem a teljes befejezésre koncentrált, hanem szakaszosan - ami szerintem a legrossza bb módszer, mert szükséges pénzt beleölni, viszont végleges megoldást nem ad - történt ennek a végrehajtása. Azért, hogy valami pozitívumról is számot adjak, annyit mindenképpen meg kell említenem, hogy nagy örömünkre a KHVM döntése alapján az idén megkezd ődik a Dunahíd rekonstrukciója, ami azt jelenti, hogy a teherforgalom a külső konzolokra átkerül. Ennek következtében akadály és várakozás nélkül folyhat a forgalom. Ez azt fogja majd eredményezni, hogy ha a dunaföldvári híd olyan állapotban van még, mint amikor legutóbb arra jártam, akkor a Lágymányosihíd után az első alkalmas dunai híd Baján fog átvezetni. Ez nyilván egy transzformátor szerepet biztosít majd a térségnek, de ehhez az is szükséges, hogy a rácsatlakozó úthálózat is megfelelő módon kiépítés re kerüljön. A Duna közelsége, illetve a Dunahíd igen nagy mértékben meghatározza Baja gazdaságának fejlesztési lehetőségeit. (21.30) Itt elsőként említem azt, ami a koncepcióban is szerepel: a kikötő, illetve a logisztikai központ kialakítása. A logiszti kai központról ma már esett szó, Kocsis Imre Antal képviselőtársam szólt róla, igaz, hogy ő mohácsi logisztikai központként említette. Ez a központ a mi terveinkben és a mi vágyainkban mint bajai logisztikai központ szerepel, amelynek hatása egész Baranya megyére kiterjedne. De azt hiszem, nem az elnevezés, nem a név a lényeg, hanem az a lényeg, hogy ez valóban megvalósuljon, a kikötőt működtető társaság létrejöjjön, a RoRokikötő, amelynek építése lassan befejeződik, megvalósításra kerüljön. Ezzel összefü ggő, és a bajai sajátos helyzetből eredő célkitűzésünk szintén térségi együttműködés keretében vállalkozási övezet létrehozása. Baja Moháccsal közösen pályázott vállalkozási övezet cím elnyerésére. Legjobb tudomásunk szerint mind a regionális területfejles ztési tanácsok, mind az Országos Területfejlesztési Tanács ezt az ötletet felkarolta és támogatta, és legjobb tudomásunk szerint a kormányelőterjesztés is elkészült ebben a tárgyban, úgyhogy örömmel várjuk azt, hogy a jogszabályi alap is megteremtődjön. B aja sajátos helyzete szinte adja azt, hogy a térség mint idegenforgalmi központ is működjön, az idegenforgalomnak is a speciális, térségre szabott változatát művelve; elsősorban a vadászat, a vízi turizmus, a kerékpáros turizmus az, ami a térség fejlesztés e szempontjából szóba jöhet. Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk, és örülünk annak, hogy a koncepció támogatja a határ menti együttműködést, és erre buzdítja az erre alkalmas területeket. Szó esett már arról, de nem teljes részletességgel, ezért említem m eg, hogy BácsKiskun, JászNagykunSzolnok, Csongrád és Békés megye, valamint a jugoszláviai Vajdaság, illetve a romániai Temes megye aláírta a TiszaMarosDuna eurorégió létesítéséről szóló okiratot, felkészülve arra, hogy EUtagságunk, illetve az ezt meg előző forrásfeltárás folytán külső eszközöket lehet bevonni a térség fejlesztésébe. Ugyancsak - de már szűkebb körben - hagyománya van a Vajdaság és Bácska, illetve Baja és a Zombor körzete gazdasági, kulturális együttműködésének is. Még két kérdéssel szer etnék foglalkozni, amelyeket több képviselőtársam említett. Az egyik kérdés a területi kiegyenlítés, illetve a területi kiegyenlítődés kérdése. Én nagyon fontosnak és jelentősnek tartom azt, hogy a területi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében milyen l épések történnek, azonban azt vallom - és azokkal értek egyet, akik ezt hangsúlyozták , hogy nem mindegy,
