Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - LASSU ISTVÁN (MSZP):
276 hogy ez a kiegyenlítődés milyen módon történhet. Ez történhet olyan módon is, hogy a fejletlen, elmaradott térségek egy intenzívebb fejlesztés követk eztében beérik a lassabban fejlődő, más szempontok alapján értékelt területeket de történhet úgy is, hogy a fejlettebb térségek fejlesztésének visszaesése vagy visszafogása miatt történik meg a kiegyenlítődés. Azt hiszem, nem kell sem indokolni, sem magyar ázni, hogy melyik kiegyenlítési formát kell és lehet támogatni. A koncepció rövid és középtávú feladatokról szól önmagában. Én a magam részéről hiányolom azt, hogy nincs egyfajta ütemezés az anyagban, már csak azért is, mert az országos koncepció alapján e lkészülő regionális és kistérségi programok ennek figyelembevételével készülhetnének el adott esetben, és azok az elképzelések, amelyek nem szerepeltek benne, de netán még beemelhetők, akkor már az időtényező figyelembevételével kerülhetnének kidolgozásra. Szerepel az anyagban, hogy a többcsatornás finanszírozás a forrás megteremtésének eszköze. Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni. Az anyag külön foglalkozik a területfejlesztési hatású és területfejlesztési célú pénzeszközökkel. Az én értelmezésem sze rint minden pénzeszköz, amely az adott térségben felhasználásra kerül, területfejlesztési célúnak minősül. Tehát ilyen értelemben nem tennék különbséget. Azt viszont hiányolom az anyagból - amely egyébként rendkívül sokrétű háttéranyagot tartalmaz , hogy csak a területfejlesztési juttatásokat tartalmazza részletesen. Említettem már államtitkár asszonynak korábban, hogy örülnék egy olyan adatnak vagy tényszámnak, amely tartalmazná azt, hogy egy adott régió, netán egy adott megye egy adott időintervallumban, különféle forrásokból - akár területfejlesztési célú, akár területfejlesztési hatású, akár szerkezetátalakítási, akár Phare, akármilyen forrásból - milyen összeghez jutott, milyen összeget tudott az adott térség fejlesztésébe, működtetésébe bevonni. Az an yag tartalmaz prioritásokat. Amit talán szóvá tennék, illetve hibának tartok, hogy a prioritásokon belül nem jelöl meg prioritásokat. Olyan nagy számú prioritást tartalmaz ez az anyag, hogy az nyilvánvalónak tűnik, mindezeket egy menetben megvalósítani nem lehet. Lehetséges, hogy ezen belül is súlyozni kellett volna. Köszönöm szépen. Az előterjesztést elfogadásra javasolom. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm képviselő úr beszédét. Lassu István, szocialista képviselő következik utána mint ismételt felszólaló Dögei Imre, a Független, Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Pártból. LASSU ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy tudom, a jó előadói beszédnek legalább két ismerve van, két fő ismérve. Azt mondják, legyen rövid , de velős. Én ebből ma - az estére való tekintettel - meg tudom ígérni a rövidséget. Kocsis Imre Antal képviselőtársam a mai általános vitában elsőként szólt, és vele nemcsak abban vagyok közös, hogy együtt tettük le egy héttel ezelőtt a képviselői esküt, hanem abban is, hogy polgármesterként éltük meg az elmúlt néhány évet. Azt a két évet is, amióta a területfejlesztési törvény kapcsán a területi előkészítő munka, a pályázatok előkészítése, beadása, elbírálása folyt. Tehát röviden a települési önkormányza tok szemszögéből nézve szeretnék kapcsolódni az általános vitához. A napirend általános vitájában többször elhangzott az a vélemény, hogy a koncepció elfogadása megkésett. Én azt mondom, nem ennek az eldöntése az, ami ma igazán vagy egyáltalán fontos. A te lepülések számára az fontos, hogy 1996ban megszületett a területfejlesztési törvény, és hogy egyáltalán van, létezik, hogy ma már decentralizáltan létezik a településeket és a gazdaságfejlesztést támogató Területfejlesztési Alap. Soha nem volt ilyen közel fejlesztési forrás a településekhez, és soha nem volt emiatt olyan nagy az esély és a késztetés a részben ebből finanszírozható fejlesztésekre. Talán be is vallhatjuk: az önkormányzatoknak előnyére is vált, hogy nem voltak ez ideig teljesen beszabályozott , merev keretek. Így megvalósulhattak olyan, főként infrastrukturális
