Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
274 határoz meg. Hiszen nem vitás és nem hallgatható el, hogy amit itt elfogad majd a parlament, hosszú távra meg fogja határozni mind az ország, mind az ország egyes térségeinek, régióinak a fejlődési pályáját. Előre kell bocsátanom, hogy BácsKiskun megyében, Baja körzetében vagyok képviselő. Abban a megyében, amely az ország többi megyéjéhez képest némi sajátos vonást visel. Az első sajátos vonása az, hogy a legnagyobb megyéje az országna k, ennek minden előnyével és minden hátrányával. Másik sajátos vonása, hogy míg a megyerendszer kialakulásakor, 1950ben a többi megye vagy a megyék nagy része a történelmi hagyományok és a történelmi megyehatárok mentén jött létre, BácsKiskun megye - aho gy régebben mondani szoktuk - egy mesterséges kreáció volt. Hiszen magában foglalja a régi PestPilisSolt vármegye meghatározó részét, illetve Bácskával a régi Bács megye területét is. Ez a kettősség földrajzilag is tökéletesen tetten érhető a megye adott ságaiban, hiszen a homokhátság, illetve FelsőBácska területe földrajzilag két tökéletesen lehatárolható és elhatároló területi egységet képez. Sajátos még annyiban BácsKiskun megye, hogy - ahogy mi mondani szoktuk, és ezt azért a szakirodalom is elfogadt a már - kétpólusú megyének fogalmaztuk meg magunkat. Tekintettel arra, hogy a megyeszékhely, Kecskemét, a megye északkeleti csücskében, Pest megyétől pár kilométerre helyezkedik el, míg a megye legszélső települése, Hercegszántó a megyeszékhelytől 130 kilo méterre található. Más megyékben vagy más földrajzi egységben ilyen távolság megtételével adott esetben 23 megyén is keresztül lehet haladni. Nyilvánvaló, hogy ennek a térbeli elhelyezkedésnek rengeteg hátránya van, és ezek a hátrányok sajnos Baja és Baja környékének fejlődésében, fejlesztésében tükröződtek. El kell mondanom azt is, úgy tűnik, hogy Baja fekvése ciklikusan hol kiemelt fejlődési lehetőséget biztosít ennek a területnek, FelsőBácskának, hol pedig bizony azt kell mondanom, hogy a fejlődés gátj aként jelentkezik. Mire gondolok itt? Először is arra, hogy - talán nem titok, képviselőtársaim, talán azért sem titok, mert amikor az elmúlt évben Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulójáról emlékeztem meg itt, az ülésteremben, elmondtam - volt olyan időszak, a múlt század nagy része, egészen a század hetvenes éveiig, amikor Baja az ország egyik meghatározó, igen jelentős gazdasági és kulturális centruma volt. Majd a bekövetkezett fejlődés miatt és elsősorban az ország közlekedési infrastruktúrájára v aló csatlakozás elmulasztása miatt bizony ez a terület, amely korábban meghatározó része volt gazdaságilag az országnak, sajnos, perifériára szorult. Fokozódott ez a helyzet akkor, amikor 1919 után, az első világháború után az országhatár változott, szerb megszállás alá került az ország. Nem kell említenem az '50es éveket, amikor a Jugoszláviával való viszony miatt a határ közelsége teljesen holt állapotot idézett elő a térségben. És nem kell emlékeztetnem a '90től '95ig terjedő időszakra, amikor az emba rgó miatt a térség gazdasági fejlődése ugyancsak megállt. Ezért mi azt nézzük, és én is azt nézem, hogy ez a koncepció milyen fejlődési, fejlesztési lehetőséget biztosít a térségnek. Képviselőtársaim több alkalommal elmondták már, hogy az általuk képviselt térség közlekedési infrastruktúrája milyen... (Dr. Baráth Etele: Elmaradott.) elmaradott. Köszönöm szépen. És mennyire szükséges annak fejlesztése annak érdekében, hogy az ország gazdasági vérkeringésébe be lehessen a kérdéses területet csatolni. Én ezt c sak megerősíteni tudom, hiszen hiába mondjuk vagy mondhatjuk - és ez tényekkel igazolható , hogy Baja helyi infrastruktúrája megfelelő módon kiépült, elfogadható szintet képvisel, ha ez az országos infrastruktúrára nem csatolható, akkor ennek a térség fej lesztése szempontjából kevés jelentősége van. Szó esett itt utakról, vasútról. Bács megye úthálózata, útellátása elég kialakulatlannak, kevésbé fejlettnek nevezhető, hiába érinti az M5ös, illetve az 5ös út a megyét, a megye északkeleti csücskét szeli át és a megye távolabbi területein fejlesztési hatása nem mutatkozik. Vasúton Baját 44,5 óra alatt lehet megközelíteni, akármelyik irányt választjuk, mert a BudapestKiskunhalasKelebia vasútvonalról már szó esett itt a múlt alkalommal, azt hiszem, Aszódi Il ona Katalin képviselőtársam,
