Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - HERBERT FERENC (MSZP):
269 társfinanszírozási szükséglet kapcsolódik. A keretösszeg az egyes évek döntései függvényében növekedhet. Most a bevezetőmben ígérteknek megfelelő en lássuk, miként vélekedik az európai bizottság Magyarországról, a területfejlesztés terén az uniós kérdésekre adott magyar válaszok és szakértői megítélések alapján! 1995ben Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 37 százaléka volt. A gazdas ági fejlettség megoszlása igen egyenlőtlen, habár más közép- és keleteurópai országokkal összehasonlítva Magyarországon viszonylag homogén a munkanélküliség megoszlása. Az átlagos munkanélküliség valamivel 10 százalék alatt van. A munkanélküliség az orszá g nyugati részén és Budapesten a legalacsonyabb, míg a legmagasabb Magyarország keleti részén. Az 1996ban a területfejlesztésről és a területrendezésről elfogadott törvény adja a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapját. A törvényben lefektetet t elvek, célok és intézményrendszer világos hasonlóságot mutat az EU strukturális politikájával. A területfejlesztési törvény révén Magyarország megteremtette az átfogó regionális politika jogi alapját. Habár a törvény több rendelkezését még végre kell haj tani, a magyar közigazgatási kapacitás kielégítőnek tűnik az integrált területfejlesztési programok végrehajtásához. Így a reformok fenntartásától függően Magyarország képes lehet a közösség szabályainak alkalmazására, és a közösség strukturális politikájá nak, forrásainak hatékony irányítására. Néhány gondolatot szeretnék még szólni az Európai Unió 20002006 közötti időszakra felvázolt fejlődési irányait, célkitűzéseit megfogalmazó úgynevezett Agenda 2000 elnevezésű dokumentum e témára vonatkozó megállapítá sairól. Az alkalmazkodás elősegítése végett szükséges a csatlakozás előtti stratégia erősítése, így 2000től kezdődően egy csatlakozás előtti támogatás áll majd ezen országok rendelkezésére; és a csatlakozástól kezdve pedig a strukturális alapok programjai és a kohéziós alap projektjei a csatlakozás előtti támogatás helyébe lépnek, figyelembe véve az egyes országok abszorpciós képességét. A bizottság azt javasolta, hogy a 20002006ig terjedő időszakban a strukturális és kohéziós alapokból a jelentkezők 7 m illiárd ECUt kapjanak a csatlakozás előtt, majd a csatlakozás után 38 milliárd ECUt. (21.00) Az Agenda 2000 megállapításai nem tartalmaznak Magyarország szempontjából kedvezőtlen javaslatokat. Továbbra is kiemelt fontosságú marad az unión belül a gazdasá gi és szociális kohézió erősítése, a fejlettségi különbségek csökkentésének támogatása. Az anyag hangsúlyozza, hogy az új tagok felvétele nem jelent elviselhetetlen terhet az unió költségvetése számára. Az új tagok finanszírozása érdekében nincs szükség a befizetések növelésére, és a jelenlegi tagországok támogatottsági szintje is fennmaradhat. A magyar országvélemény a regionális politikával kapcsolatban megállapítja, hogy Magyarország a jelentkező országok közül egyedüli, amely jogi keretekkel rendelkezik a regionális fejlesztés vonatkozásában. A bizottság problémát főként a végrehajtásban lát. További intézmények kialakítása szükséges, emellett pedig a már létező intézményeknek is további tapasztalatok szerzésére van szükségük. Az Agenda 2000 szempontjai alapján megállapítható, hogy az intézményrendszer kialakítása során ügyelni kell arra, hogy a programok kialakítása, végrehajtása során a partnerség elve megfelelően érvényesüljön. Ennek elemeként többek között - mint ahogyan azt az országvélemény is megál lapítja - javítani kell a minisztériumok, valamint a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok közötti koordinációt. Közösségi forrásként 1999ig az új Phare is rendelkezésre állhat, de 2000től már több lábon álló pénzügyi segélykonstrukciót javaso l. A csatlakozni kívánó országok úgynevezett előcsatlakozási pénzügyi segélyként évi 1,5 milliárd ECU Pharetámogatást kapnának, de ha a jogosultak közül néhány ország az időszak alatt belépne az unióba, a többieknek ez az összeg megmarad. A mezőgazdasági költségvetésből a pályázók 0,5 milliárd ECUt kapnának évente, és belépéskor ez is
