Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - HERBERT FERENC (MSZP):
270 megmaradna a további várakozóknak. A strukturális alapokból évi 1 milliárd ECUt kapnának a csatlakozásra várók, főleg a kohéziós alap támogatta célok - ilyenek az infrastru ktúra, a környezetvédelem - érdekében, valamint a strukturális politika programozási feltételeinek tanulása céljából. Ennek alapján 2000től a pályázó, de még nem tagországok - függetlenül attól, hányan vannak - évi 3 milliárd ECUt kapnak közösségi forrás ból. Ez a következő hétéves pénzügyi időszak alatt 21 milliárd ECU garantált segélyt jelent. A magyar országvéleményben az európai bizottság 20052006 körül évente 2,53,1 milliárd ECUre becsüli a különböző EUköltségvetési forrásokból Magyarországra áram ló többletforrásokat. Tisztelt Ház! Szeretnék néhány elemet kiemelni a megyei területfejlesztés alapelveiből, amely Zala megyében készült. A megye az ország elfogadott, önálló regionális területfejlesztési egysége, egyúttal alkalmas egység az Európai Unió területi tagozódásában, nem zárva ki azt a szabadságát, hogy területfejlesztési vagy bármely más fejlesztési céljai érdekében ne szövetkezzék régióba tömörülve a szomszédos megyékkel és a szomszédos országok határ menti vagy egyéb régióival, tartományaival , illetve egyéb európai munkaközösségekkel, úgynevezett nyitott területfejlesztési politikát követve. Kedvező természeti és környezeti adottságait megőrzi, fenntartja, javítja, továbbá védelmi szempontjai alá rendel bármilyen gazdaságfejlesztési hazai és n emzetközi beruházást, működésiengedélynyújtást, szabályozást és tiltást. A területfejlesztés eszközeivel hozzájárul az egészséges életvitel és az életkörülmények javításához, az emberi erőforrások fejlesztéséhez. Elvi támogatással, koordinatív tevékenység gel segít bármilyen gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő megmozdulást, vállalkozást, kistérségi, települési szintű helyben foglalkoztatási törekvést, a meglévő településszerkezeti rendszer fenntartását. A nyugati határ menti kedvező földrajzi, gazdasági, ke reskedelmi, szállítási és kulturális helyzetének kihasználására, két- és több oldalú kapcsolatfejlesztésre, regionális együttműködésre, Európai Unióbeli felzárkózásra törekszik, és erre ösztönöz valamennyi ágazati vállalkozást, nemzetközi kooperációs rend szerfejlesztést. Mindazoknak az országos, megyék közötti és nemzetközi szintű, a megyei területszerkezetet közvetlenül befolyásoló műszaki infrastruktúrarendszerfejlesztéseknek helyet ad a megye mint a terület gazdája, a kezdeményezők számára aktív részvé telt és beleszólást biztosítanak a döntéselőkészítés egyes fázisaiban és a decentralizált finanszírozás érvényesülésében. Zala megye földrajzi és gazdaságföldrajzi kedvező adottságai révén, az elmúlt fél évszázados bezártságának kompenzálásaként egy, a ha gyományos ütemhez képest felgyorsított kapcsolatrendszer kiépítését várja és igényli az országos szinten számításba vett ágazati fejlesztések közül, így elsősorban a közlekedés és szállítás, tranzitálás európai szintű feltételeinek megteremtését Horvátorsz ág és Szlovénia között közvetlenül, majd közvetve Ausztriát és Szlovéniát nyugati és északi irányokban, továbbá a országot átszelve keleti és déli irányban. Zala megye mint az ország 19 megyéjének egyike területfejlesztési céllal kötött szövetkezése révén része, illetve tagja egyrészt a három nyugati határ menti megyéből - azaz GyőrMosonSopron, Vas és Zala megyékből - összetevődő, az országos területfejlesztési koncepcióban tervezési statisztikai körzetként megnevezett nyugatdunántúli régiónak, amelytől a hagyományos és gyümölcsöző kapcsolódásokon felül azt várja, hogy az Európai Unió regionális felzárkóztatási programjának kitüntetett határmenti akcióterületébe tartozva - mint programrégió - fejlődése felgyorsuljon, a szomszédos ausztriai határ menti rég ió szintjére emelkedjék középtávon, saját erőforrásainak intenzívebb aktivizálásával és az igénybe vehető támogatások segítségével. Másrészt tagja a déldunántúli régiónak Baranya, Tolna, Somogy megyékkel közösen, közös gazdasági, közlekedési és egyéb infr astrukturális, majd oktatási és kereskedelmi, fejlesztési, környezetvédelmi közös programok - és aláhúznám a programok szót - megvalósítása érdekében. A balatoni régiónak Veszprém és Somogy megyékkel közösen tagja. Zala megye az előzőek értelmében tagja a felsorolt régiók fejlesztési tanácsainak is. Megyei szintű kooperáció szándéka nyilvánul meg a szomszédos Veszprém és Somogy megyékkel
