Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - HERBERT FERENC (MSZP):
268 A mező gazdaság korszerűsítése és szerkezetátalakítása, alacsony fejlettségű vidéki területek támogatása: ide az alapok 4, illetve 4,5 százaléka jut. A következő szempont: az igen alacsony népsűrűségű területek fejlesztési igényeinek támogatása. A szorosan vett strukturális alapokon túl létezik a kohéziós alap is, amely a kevésbé fejlett országok felkészítését segíti elő a gazdasági és pénzügyi unióra; azok az országok vehetik igénybe, amelyek egy főre jutó GDPje nem éri el az unió átlagának 90 százalékát. A mag yar regionális fejlődésnek, illetve politikának az európai uniós csatlakozás szempontjából kritikus pontjai a következők: az EUban alkalmazott fejlettségi kategóriák szerint Magyarország egész területe elmaradottnak minősül, mivel az egy főre eső bruttó n emzeti terméket tekintve nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. Budapest kivételével valamennyi megye az EUátlag 30 százaléka alatt marad; mindez igen széles körű támogatási célok igénybevételére jogosít fel. Magyarországon a területi fejlettségbeli kü lönbségek viszonylag nagyok, nagyobbak, mint az EU átlagában. A legkevésbé fejlett megyében az egy főre jutó bruttó nemzeti termék egyharmada a budapestinek. A különbségek részben az elmúlt 67 év folyamatainak következményei, amikor is a keleti piacok öss zeomlottak, a külföldi tőkebefektetések csak az ország fejlettebb régióit érintik, a vállalkozói aktivitásban is lényeges különbségek vannak. A gondokat súlyosbítja, hogy a termelési tényezők mobilitása az országon belül a fentieken túl is rendkívül alacso ny. A magyar regionális politika támogatási eszközei az alábbi térségtípusokra koncentrálnak, a hazai behatárolási eszközök és az EUbesorolási kritériumok együttes alkalmazását figyelembe véve; ezek: a társadalmigazdasági szempontból elmaradt térségek, a z ipari hanyatlás által érintett térségek, a mezőgazdasági térségek, a tartósan magas munkanélküliségű térségek. Az esetleges csatlakozás hatásairól az országos területfejlesztési koncepció és országgyűlési határozat szól, valamint állást foglal a nemzeti és EUszintű regionális politika viszonyáról is, azaz arról, hogy az EUharmonizáció mellett a sajátos hazai célok érvényesítésére működtetni kell a nemzeti területfejlesztési politikát is. Állást foglal a hazai és külföldi források elosztása tekintetében is, azaz a külföldről származó támogatásokat elsődlegesen a régió szintjén kell megpályázni és elosztani; a központi területfejlesztési támogatások elosztásának és kezelésének alapvető szintje a megye; hazai sajátosság az integrált finanszírozásra való tör ekvés. Magyarországon lényeges előrelépést jelentett a területfejlesztésről és rendezésről szóló, 1996. évi XXI. törvény, amely többek között létrehozta a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok intézményét. Az EUforrások közül a Pha retámogatás a legjelentősebb. A Pharetámogatásokat két, egymástól mind az eszközök, mind a felhasználás rendje szerint elkülönült forrás jelenti: az egyik a '92 óta működő, a nemzeti kereteken belül regionális célú támogatásokat megvalósító keret; a mási k az 1995 óta fennálló határmenti együttműködést szolgáló keret. A PhareCBCprogram magyarosztrák, magyarszlovén, illetve magyarromán relációban működik, célja: a határon túlnyúló együttműködés fejlesztése, az ezt elősegítő szolgáltatási, beszerzési és beruházási típusú projektek kidolgozása, koordinálása és finanszírozása. A komplex területfejlesztési típusú projektjeit illetően alulról felfelé épülő program keretein belül települési, térségi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyes esetekben a tár stárcák köréből - jellemzően útépítés, kikötőfejlesztés, határátkelőhelyek fejlesztése, ipari parkok - kerülnek ki. A PhareCBCprogramok további sajátossága, hogy az EU az 199599es időszakra úgynevezett ötéves keretprogramot hagyott jóvá, mely évente al ulról felfelé épülve telik meg projektekkel, és ezek évente kerülnek az EUbizottságnál jóváhagyásra. Az egyes csomagokat 2,5 év alatt kell szerződéssel lefedni, a végrehajtást beindítani. A magyarosztrák határon átnyúló együttműködési program esetében a PhareCBCprogram a '9599 közötti időszakra 35 millió ECU támogatásban részesült, melyhez 10 millió ECU hazai
