Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - HERBERT FERENC (MSZP):
267 Számunkra ezért elfogadhat atlan annak megfogalmazása, hogy a hosszú távú területfejlesztési koncepció érvényességi időtartama alatt e térség, tehát megyénk részesedése e forrásokból mérséklődjön. Mindenképpen szükségesnek tartjuk tehát e rész korrekcióját a megye további fejlődési lehetőségeinek biztosítása, jobb kihasználása érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Köszönöm szépen e késői órán a figyelmüket. Tisztelettel kérem önöket arra, hogy az általam elmondottak lehetőség szerint m inél nagyobb mértékben hasznosuljanak az országos területfejlesztési koncepció véglegesítése során. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Én is köszönöm. Herbert Ferenc képviselő úré a szó. Utána Tóth Károly képvisel ő úr következik, a Szocialista Pártból. HERBERT FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása során alapv etően a következő két témáról szeretnék szólni: területfejlesztési törekvéseink európai uniós megítéléséről, az unió regionális politikájához történő illeszkedés lehetőségeiről másrészt pedig szűkebb pátriám, Zala megye, benne városom, Zalaegerszeg terület fejlesztési koncepciójának elveiről és eredményeiről, a Phareprogramok megyei sikereiről. (20.50) Ki vitatná ma már az unió regionális politikájának meghatározó szerepét Magyarország területfejlesztési feladatainak végrehajtásában, azok pénzügyi tehervise lésében? A gazdasági és társadalmi különbségek miatt Európa különböző régiói és azok lakosai nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel. Az Európai Unió tagállamai már hosszú ideje tapasztalják, hogy az egyes régiók fejlettségi szintjében és életszínvonalában kül önbségek mutatkoznak; s ha ezeket a tényezőket az egész unió tekintetében vizsgáljuk, a különbségek még jelentősebbek. Az évtized elején az egy főre jutó GDP a közösség tíz leggazdagabb régiójában több mint három és félszer volt magasabb, mint a tíz legsze gényebb térségében. Munkanélküliség tekintetében ugyanez a különbség hétszeres, a szakképzésben részesülő fiatalok arányát tekintve kétszeres, az alapvető infrastruktúrában háromszoros, a K+F támogatásokban hétszeres. Az Európai Unióban '77ben fogalmazták meg a közös regionális politika szükségességét, amelynek lényegét abban látják, hogy a régió gazdasági konvergenciája nélkül a tagállamok konvergenciája sem valósulhat meg. A regionális politika 1986ban került be a közös politikák közé. A maastrichti sze rződés ezeket a cikkelyeket alapvető változtatás nélkül megerősítette, azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi unió célkitűzése a feladatok jelentőségét csak fokozza. Létrehozták az úgynevezett strukturális alapokat, amelynek része az európai területfejlesztés i alap, az európai szociális alap, valamint az európai mezőgazdasági orientációs alap; ez egészült ki 1993ban a halászati orientációs és kohéziós alappal. A strukturális alapok céljai a következőkben foglalhatók össze: a gazdaságilag kevésbé fejlett régió k szerkezetváltozása, erre jut az alapok közel 70 százaléka; azok a régiók jogosultak e támogatásra, amelyeknél az egy főre jutó GDP nem éri el a közösség átlagának 75 százalékát. Akik ebből részesednek, nem kaphatnak a további öt cél alapján támogatást. A következő szempont: a hanyatló ipari régiók szerkezeti átalakítása; erre a célra az alapok 11 százaléka jut. A következő: a tartós és ifjúsági munkanélküliség problémáinak enyhítése és átképzések; e két célra szintén az alapok 11 százaléka jut.
