Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
257 Ha megnézzük, akkor nyilvánvalóvá válik a térképre tekintve, hogy nincsenek meg azok a feltáró utak, Magyarországot nem tudjuk úgy ebbe a nemzetközi autópályavérkeringésbe bekapcsolni, hogy ténylegesen érdemes legyen a csomópontoknál erre az aut ópályára kapcsolódni. Nyilvánvaló, hogy nem is lehet, ha Budapesttől Bajáig egyetlenegy kis szerény Dunahidunk van Dunaföldvárnál, amelyen keresztül a közlekedés állandóan problémákba ütközik. Ezzel szerettem volna egy kissé bemutatni azt, hogy a területf ejlesztésnél az ilyen irányú megközelítés, amelyet ez a koncepció fölvonultat, egy bizonyos mértékű ábrándozást jelent csak. A valóság sokkal keményebb ennél, és ha Európába igyekszünk, az európai fejlett államok szisztémáját akarjuk követni, akkor igenis vállalnunk kell azt, hogy ezeket a fejlesztési célokat rögzítjük, akár több ciklusra vonatkozóan is, és olyan pénzügyi garanciákat teszünk le a megvalósítás mellett, amelyek ténylegesen garantálják annak a régiónak a kiemelését, annak a fejlesztési célnak a megvalósítását. Még szeretném megemlíteni, hogy az újonnan bevett fejlesztési régiók, tehát a balatoni és a budapesti agglomeráció kérdése ismét fölveti azt a kérdését, hogy a megyehatárok mennyire fejezik ki jól, illetve mennyire követik az egyes régiók at, amelyet itt a fejlesztési koncepció fölvázol. Véleményem szerint eleve rossz a megközelítés, mert ezeket az övezeteket elsősorban a tényleges felmérések alapján kell meghatározni, mégpedig olyan felmérések alapján, amelyek egyértelműen kimérik az adott területen élők munkába járási lehetőségeit, a konkrét szokásokat, konkrét irányokat, hogy valójában az a terület honnan él meg, melyek azok az erőforrások, amelyeket föl tud használni. Itt mindjárt adódik egy kérdés Budapest vonatkozásában, a budapesti ag glomerációt tekintve. Világos, hogy Bács megye északi része is, Szolnok megye északi része is és Nógrádnak is egy része egyértelműen ehhez az agglomerációhoz kapcsolódik, és így kellene a fejlesztési célokat is meghatározni, és sokkal egészségesebbé válna ennek a túlsúlynak a kezelése, amely ma Budapestre koncentrálódik Magyarország esetében. Természetes, hogy azok az agglomerációs részek, amelyek világosan és egyértelműen Budapest és környékének munkaerejét szolgáltatják, azokat ebbe az agglomerációba be k ell kapcsolni, és nem lehet egy délalföldi régióhoz csatolni, ahol sohasem fognak tudni olyan paritásba kerülni, mint a budapesti agglomeráció esetében. Ennyit szerettem volna talán kritikaként is és javaslatként is megfogalmazni, hogy sokkal több konkrét um és talán sokkal kevesebb célmeghatározás, de az sokkal konkrétabban szükséges ahhoz, hogy Magyarország fejlesztését, országképét hitelesen és a jövő számára elfogadhatóan tudjuk megfogalmazni, mivel az itt felvázolt célok, amelyek fel vannak tüntetve, v ilágosan látható, hogy ha ezek forrásigényét csak úgy megközelítőleg számszerűsítenénk, akkor ez az egész elképzeléshalmaz törvényszerűen összedőlne. (20.00) Tehát ha itt nem követünk valamilyen realitást a célok kijelölésében, akkor hosszabb távon nevetsé gessé válunk mindannyian egy ilyen koncepció megalkotásánál. Kérem, hogy ezt vegyük figyelembe, és így próbáljunk sokkal keményebben, sokkal konkrétabb célok meghatározásával előrelépni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csiha András képviselő úrnak, MSZP; akit Farkas Imre képviselő úr követ, ugyancsak az MSZPből. CSIHA ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Az előttünk fekvő ország gyűlési határozati javaslat egy hosszabb történelmi időszak alatt kialakult helyzet megoldásának indításához ad iránymutatást, illetve ennek háttéranyaga bizonyos megoldási lehetőségeket vázol fel. Egyúttal ez a határozati javaslat ennek a ciklusnak egy lé nyeges döntése lesz, amennyiben a Ház elfogadja, hisz a környezetvédelem, az épített környezet védelme, a területfejlesztés tekintetében gyakorlatilag egy
