Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
242 Igen tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Pár perccel ezelőtt a gazdasági bizottság elnökeként kaptam szót, és lényegében elmondtam a véleményemet, amely a bizottságban kialakult véleménnyel azonos. (18.40) A szabaddemokraták is úgy vélik, hogy a kockázatitőketörvény egy jelentős előrelépést jelent a kockázati alapok megteremtésében, de vannak még részletkérdések, amelyeknek a tisztázása szükséges. Ezek a részletkérdések arra vonatkoznak, hog y milyen mértékű megszorításokért milyen mértékű kedvezményeket lehet a kockázatialapbefektetőknek nyújtani, milyen módon érdemes a külföldi és hazai, jelentős kockázatot vállaló és nagy befektetési előnyöket megszerezni óhajtó gazdasági aktoroknak nyújta ni. Lényegesnek tartom azt a kérdést is, amiről már ugyancsak szóltam, hogy ez a kérdés a befektetési problémáknak csak egy szűk szegmensét, a kockázati tőkével megoldható problémákat kezeli, az általános tőkehiány és fejlesztési problémák megoldásához az állami szabályozások szélesebb körét kell áttekinteni, és remélem, hogy az általános és részletes vita során erre mód fog kínálkozni. Ennek alapján mód lesz a beruházások általános szabályozására és a kis- és középvállalkozások kedvezményezésének kérdését mérlegelni, és a jelenleginél jobb, fejlettebb, az ország fejlődését jobban elősegítő rendszert kialakítani. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sümeghy Csaba képviselő úrnak, Fidesz akit Csépe Béla k épviselő úr követne ugyancsak a Fideszből. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vállalkozást érintő politika sikerének egyik fontos feltétele a nemzetközi tapasztalat szerint is a kockázatitőkeüzletág kifejlesztése. A társadalmi, gazdaság i környezetet akkor tekinthetjük vállalkozásbarátnak, ha az a kezdeményezőkész, alkotó emberek esélyegyenlőségét teremti meg a vállalkozáshoz, és nem csupán a tőkével rendelkezők érhetnek el sikereket. Ezért is érthetetlen a FideszMagyar Polgári Párt szám ára, hogy a kormány fennen hirdetett vállalkozásbarát politikájának megvalósításához nélkülözhetetlen tőkebefektetésekről szóló törvénytervezet mind ez ideig késett. A kockázatitőkeüzletág kifejlődésének hiánya ugyanis nagymértékben járult hozzá ahhoz, ho gy a jellegzetesen tőkehiánnyal küzdő magyar vállalkozások nagy része tartós tőkeszükségletét kénytelen hitelekből finanszírozni, és a valójában diszfunkcionális tőkepótló hitelek révén adósságcsapdába kerül, amikor is a magas kamatok következtében a magas adósságszolgálati követelményeknek csak újabb és újabb hitelek felvételével tud eleget tenni. Jól példázza a fentieket az elmúlt években ezrével tönkrement vállalkozások, különösen kisvállalkozások sorsa. A Magyarországon igencsak elmaradt kutatásfejleszt és, innováció létrejöttét nemcsak a költségvetési támogatás hiánya, de a hazai tőkehiány és a tőkét pótló hitelek magas terhe is jelentősen akadályozza. A kockázati tőke rendszerének időben történő megvalósítása gyorsította volna az innovációs folyamatot, segítette volna a vállalkozásélénkítő politika megvalósítását, és ebben az esetben joggal mondhatta volna a kormány, hogy a gazdaság fejlődését és fejlesztését kellően segítette és szolgálta. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már 1996ban közzétett e A kockázati tőketársaságok gazdasági szerepe és működési feltételei című anyagát, amely kellő alapot biztosított volna a törvény időben történő megszületésére. A pénz- és tőkepiacok ugyanis folyamatosan változnak, a fejlett és a fejlődő országok az 1990es években már más módon finanszírozzák a költségvetési hiányt, szabályozzák a kamatlábakat, bocsátják ki az értékpapírokat, mint a '40es, '60as vagy a '80as években tették. Fellendültek a tőzsdék, a tőzsdén kívüli részvény és részesedési kereskedelmi r endszerek új formában vannak jelen
