Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
243 ezeken a piacokon a nyugdíjalapok, a biztosítások, a bankok, a nagyvállalatok és a magánszemélyek. A kockázati társadalom megítélése ebben a vállalkozássorozatban igencsak változott. Az országok többsége jogszabályokban e lismeri, hogy aki kockáztat, és sikeres vállalkozást hoz létre, vagy abba megfelelő feltételekkel befektet, az jogosult a hozamok nagyobb részére. Az egyes országok kockázatitőkeágazata akkor és ott volt képes megerősödni, amikor és ahol a befektetéseik á llományára elszámolt hozama lényegesen nagyobb volt, mint a gazdasági élet átlagprofitja. A hozamigényeknél is fontosabbak bizonyos alapvető környezeti feltételek, amire a kor sajátosságai szerint ösztönözték vagy visszafogták a kockázati tőke befektetései t a különböző nemzetgazdasági ágakban. Például holland vizsgálatok szerint 198690 között a kötvények átlagos nettó hozama 2 százalék, a tőzsdén forgalmazott részvényeké 4 százalék, a pénzintézeti betéteké 6 százalék, ugyanakkor a befektetéseké 13 százalék volt. Az USAban a csúcstechnika egyes vállalkozásaiban a gazdasági fellendülés viszonyai között - értem alatta a '70es éveket - elérték a 35 százalékos nettó hozamot is. Új rekordokra vezetett a befektetésekben, hogy a jogszabályok lehetővé tették a koc kázati tőkét befektetők korábbiaknál nagyobb mértékű együttműködését, vagyis szélesebb körre lehetett teríteni az elkerülhetetlen kockázatokat például az intézményi befektetők - ilyenek a nyugdíj- és biztosítóintézetek - szerepvállalásával. Ahol kedvezően alakulnak a kockázati tőke hozamai, az ezzel foglalkozó társaságok eredményei, ott a lakossági tőkebefektetések is növekednek. A kockázati tőke közel 50 évnyi fejlődési folyamata kijelöli a kormányzatok elsődleges feladatát, a vállalkozási klíma és kultúra átfogó feltételrendszerének megteremtését. Egy OECDtanulmány részletesen kifejti a kormányzási feladatokat, a kockázati tőkealapok alapítását, működtetését szabályozó törvények és ösztönző feltételek kialakítását. Ezekből csak címszavakban felsorolva: az adózás áttekinthetősége, a tőkeszaporulatra kivetett adó és egyéb elvonás szabályozása, közvetlen tőkejuttatás például kisvállalkozások meghatározott tevékenységéhez és így tovább. A beterjesztett törvénytervezet nagyjából igyekszik ezeknek a feltételekne k megfelelni, azonban az önmagában is ellentmondó rendszerekre nem ad feloldást gondolok itt a magyar adózási rendszer áttekinthetetlenségére, a kutatásfejlesztés és a közvetlen kisvállalkozói támogatások hiányára. Fel kell hívnom az előterjesztők figyelmé t arra, hogy a kormányzatok az adókedvezmények mellett más eszközökkel is támogatják a kockázati tőke útján történő finanszírozás fejlődését, például az USAban közvetlen és olcsó kölcsönökkel támogatta a központi költségvetés a kisvállalati befektetési tá rsaságokat. A magyar vállalkozási kultúra sajátosságai miatt, különös tekintettel a kisvállalkozások nagy számára, indokolt ennek a kérdéskörnek a végiggondolása. Képviselőtársaim! Mint látható, a kockázati tőke az utóbbi évtizedek során jelentős pénzügyi üzletággá fejlődött az egész világon. A kockázati tőketársaságok befektető, finanszírozó tevékenységükkel közvetítő szerepet látnak el a pénz- és tőkepiacon a pénztulajdonosok és a kockázati finanszírozást igénybe vevő vállalkozások között. A pénztulajdono sok széles sorából megtakarításokat gyűjtenek, az így mozgósított forrásokat vállalkozásfinanszírozásokba forgatják. Alapvető jelentőségű tényező, hogy a pénztulajdonosok számára megteremtik a portfolióbefektetés kockázatmérséklő hatását, és ezzel teszik a z utóbbiak számára elfogadhatóvá, hogy tőkéjüket vállalkozások kockázatmegoldására történő finanszírozásának céljára rendelkezésre bocsássák. Végső soron ez teszi lehetővé, hogy a megtakarítások számottevő hányada a kockázati befektetések útján működő tőké vé váljék. A kockázati tőketársaságok az üzleti életben más minőséget képviselnek, mint a pénz- és tőkepiac többi szereplője. Közös bennük, hogy a magánkézben lévő kockázati tőkének is a profitszerzés az alapvető, egyben természetes célja. (18.50) Ennek me gfelelően végzik tevékenységüket, a kockázati finanszírozást.
