Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SÁNDORFFY OTTÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
241 létrehozásának törvényes feltételeit megteremtsük. Amin gondolkodni kell ezzel kapcsolatosan: milyen viszon yban vannak egymással azok a lehetőségek, adókedvezmények, amelyeket a törvényjavaslat megfogalmaz, azokkal a szigorításokkal szemben, amelyeket ugyancsak megfogalmaz ennek áraként? Nyilvánvaló, hogy azok, akik vállalják azt, hogy befektetnek, és ezért hos szú ideig nem kérnek megtérülést, ugyanakkor nagyon magas megtérülési rátát szeretnének elérni a megtérülés beérése után, gazdasági műveleteik és önállóságuk szempontjából nagyfokú sajátosságot követelnek maguknak. A vita során a bizottságokban és a plenár is ülésen még mérlegelni kell azt, hogy ezekben a kérdésekben mi a helyes eljárás. Amire fel szeretném hívni a figyelmet, az a következő: Magyarországon a tőkehiány pillanatnyilag nem elsősorban azokon a területeken jelentkezik, ahol a kockázati tőkealapok és a kockázati beruházók azok, akik a probléma megoldásában igazán segíteni fognak. Tőkehiányban szenvednek a részben még állami tulajdonban, részben a menedzserek és a dolgozók tulajdonában levő hazai vállalatok, amelyek még nem tudtak a keresleti feltét elek változásához igazodni; és ehhez nem tudnak se a tőkepiacon, se a hitelpiacon megfelelő csatornákat találni saját maguk számára. Ezek támogatását ez a törvényjavaslat csak kismértékben oldja meg. Ugyanakkor tudni kell, hogy az állami támogatások rendsz ere ma nagymértékben kusza, nagyon sok csatornán keresztül lehet ilyen támogatást kapni, ugyanakkor átütő mértékű támogatáshoz gyakorlatilag nagyon nehéz hozzájutni. Véleményem szerint - és a vita során ezen gondolkodnunk kell, hogy hogyan tudunk ebben elő relépni - át kell tekintenünk az állami szabályozások egész rendszerét a beruházások területén, és végig kell gondolni, hogy milyen többlettámogatással tudjuk a beruházásokat elősegíteni. Ennek a széles körű problémának egy alkérdése az a kérdés, amivel az előterjesztés foglalkozik, de megint csak a kockázati tőke szempontjából, hogy a kis- és közepes vállalkozások, tehát azok a vállalkozások, amelyek a világméretekben is nehezen tudnak hiteltőkéhez jutni, hogyan jutnak speciális támogatásokhoz. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Véleményem szerint ez a kérdés is ennek keretében vizsgálandó, és ebben a gazdasági bizottság a részletes vita folyamán nyilvánvalóan nagyfokú aktivitást fog fölmutatni. Köszönöm a figyelmüket. (T aps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a költségvetési bizottság kíváne előadót állítani. Sándorffy Ottó képviselő úrnak adom meg a szót, a költségvetési bizottság előadójának. SÁNDORFFY OTTÓ , a kö ltségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság a T/5395. számú törvényjavaslatot megtárgyalta. A törvényjavaslatot a bizottság egyhangúlag vitára alkalmasnak találta. Mindnyáj an tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági életnek, illetve a kis- és középvállalatoknak nagy szükségük van a hitelekre, illetve erre a törvényre. A törvényjavaslatba foglalt rendszer szervesen illeszkedik a magyar, az európai pénzügyi és gazdasági törvé nyekhez. Talán egy kicsit megkésve érkezett. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre hozzászólási szándékukat jelzett képviselőtársaimnak adom meg a szót, elsőnek Tardos Márton képviselő úrnak, SZDSZ, akit Süme ghy Csaba képviselő úr követ a Fideszből. TARDOS MÁRTON (SZDSZ) :
