Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TARDOS MÁRTON, a gazdasági bizottság előadója:
240 A javasolt módszer harmon izál az EU kisvállalkozásokat támogató politikájával és gyakorlatával, a piacgazdasági érettség olyan eszköze, amely az EUcsatlakozást követően is fenntartható támogatási formaként működtethető. A kockázati tőkére vonatkozó speciális pénzügyi szabályokat az adó- és számviteli törvények módosítására vonatkozó, párhuzamosan tárgyalt javaslatok tartalmazzák. Az előterjesztés szerint a befektető magánszemélyeknek meg kell adni a jelenleg is létező befektetési kedvezményeket - a kockázati tőketársaságba vagy al apba történő befektetés esetén - a jelenlegi adóhitelkonstrukcióban. A befektető magánszemélynél a befektetésből származó osztalék és a befektetés értékesítésekor elért árfolyamnyereség az általános szabályok szerint adózik. A társasági adó hatálya alá ta rtozó befektetők kedvezménye, hogy a kockázati tőketársaságban, illetve alapban levő befektetésükre szükség szerint céltartalékot képezhetnek, s ez nem növeli a társasági adó alapját. A kockázati tőkealap tőkejegyének hozama osztaléknak minősül, ezáltal a hozam adómentes a befektetőnél. A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap, amely csak alaptevékenységét folytathatja, meghatározott feltételek teljesülése esetén nulla százalékos adókulccsal adózik, és keletkezett jövedelemadóztatása a jövedelemtula jdonosoknál történik. Amennyiben a tőketársaság, illetve az alap e feltételeket nem teljesíti, akkor utólag köteles megfizetni a teljes adót, s annak a késedelemből adódó pótlékait. A kockázati tőke szektoron belüli versenysemlegességének biztosítása érdek ében a kockázati tőkealapra vonatkozó adószabályok azonosak a kockázati tőketársaság adóztatásának szabályaival. Ezért eltérnek a befektetési alapok adószabályaitól, és nem biztosítanak azokéhoz hasonló adómentességet. A vállalkozás, amelybe a kockázati tő ke befektetett, valamint a kockázati tőkealap kezelője az általános szabályok szerint adózik. Nem terjed ki az adómentesség a helyi adókra. A vonatkozó adószabályok viszont az adó alapját képező nettó árbevétel meghatározása során figyelembe veszik a kocká zati tőke sajátosságait, s ezért a beszerzési költségek között figyelembe lehet venni a befektetések beszerzési árát is. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a kockázati tőkebefektetést végző társaságok, a kockázati tőkealapkezelők, a kockázati tőkealapok, v alamint a külföldi vállalkozások e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató fióktelepének állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletre bízná. Tisztelt Ház! Kérem, hogy a kockázati tőkebefektetésekről, kockázati tőketársaságokról, valamint kockázati tőkealapokról benyújtott törvénytervezetet vitassák meg, és a hazai vállalkozások várakozásainak megfelelően még a tavaszi ülésszakon fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder Jáno s) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tardos Márton úrnak, a gazdasági bizottság elnökének, a bizottság előadójának. TARDOS MÁRTON , a gazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államtitkár úr által előterjesztett szöveg é s maga a törvényjavaslat nagyon lényeges kérdésekkel foglalkozik, és céljait tekintve egyértelműen - a gazdasági bizottság véleménye szerint - támogatandó. Ennek megfelelően a gazdasági bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát megáll apította. A kérdés azonban, amit a javaslat fölvet, és a célok, amelyek a javaslat mögött meghúzódnak, lényegesen szélesebb körűek, mint amit valójában a javaslat képes lesz megoldani. Ahogy Akar úr beszámolója tartalmazta, az ország jelentős tőkehiánnyal küzd, jelentős strukturális átalakulásokra van szükség a gazdaság tartós növekedésének hosszú időn keresztül történő megalapozásához, és ehhez nyilvánvalóan az állami szabályozási kérdésekben további változásokra van szükség. Nagyon jó, ha Magyarországon b elföldi és külföldi kockázati tőkealapok jönnek létre, és mindenképpen támogatandó az, ami ennek a törvényjavaslatnak a fő gondolata, hogy az alapok
