Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5387. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
231 bevonását szerettem volna. Bár államtitkár úrtól hallottuk, hogy széles körű egy eztetés után került a parlament elé ez a törvényjavaslat, bizonyos sportegyesületi vezetőkkel beszélve, sajnos, nem azt tapasztaltam, hogy olyan széles körű társadalmi egyeztetésre került volna sor. A másik: még egyszer szeretném, hogy ez a törvényjavaslat - és majd erre szeretnénk benyújtani módosító indítványokat - sokkal jobban a sportegyesületekre koncentráljon, az utánpótlásnevelésre és még egyszer mondom: jobban vegye igénybe a Sportegyesületek Országos Szövetségének véleményét. Ezt kellene erősíteni , még egyszer mondom, nem pedig a területi elv alapján működő közbülső szervezeteket. Kérem még egyszer a tisztelt kormányzatot, hogy épp az egészségmegőrzés érdekében elsősorban azok a vidéki sportegyesületek, amelyek nagy erőfeszítéssel, hatalmas társada lmi munkával fenntartják a sportegyesületeket, működtetik, és nagyon sok iskolának, ahol nincs sportcsarnok vagy tornaterem, biztosítják az elemi sportolási lehetőségeket, nagyon figyelembe kellene venni azt a lehetőséget, hogy valóban, ahol vállalkoznak, ahol tisztességesen vállalkoznak, szorgalmasan dolgoznak, azoknál a sportegyesületeknél az áfát ne kelljen befizetniük a sportegyesületeknek, hanem gyakorlatilag visszatarthassák a sporttevékenységük finanszírozására. Röviden ennyit szerettem volna elmonda ni. Még egyszer kérem kulcskérdésként: valahogy kompenzáljuk azokat a sportegyesületeket, amelyek eddig is becsületesen, tisztességesen, nagyon sok társadalmi munkával vállalkoztak, dolgoztak. Ha most hat évi konszolidációt adunk, mint ahogy régen a bankko nszolidációnál, most a sportegyesületeket konszolidáljuk, akkor ne legyenek vesztesek az eddig becsületesen vállalkozó sportegyesületek, hanem valahogy ők is kapják meg azt, hogy épp az esélyegyenlőség miatt ezek a sportegyesületek tovább tudjanak fejlődni . Aki eddig is becsületesen vállalkozott és dolgozott, az ne legyen vesztes e törvényjavaslat elfogadása után. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Bársony András képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Magam is részese voltam e társadalmi vitáknak, amelyeket Gyimóthy képviselő úr kétségbe vont, mint a sporttaná cs tagja. Csak annyit szeretnék mondani, mintegy az ellentmondásra rávilágítani, hogy ő a sportegyesületek szövetségének fokozott szerepét kívánja ebben a folyamatban. Azt látni kell, hogy ezt az adósságállományt a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelő en éppen a sportegyesületek halmozták fel, nem a sportági szakszövetségek. Érthetően ellenérdekeltek minden olyan mozgás irányában, amely ennek a felhalmozott adósságállománynak az ő terhükre, az ő felelősségi körükben történő bármifajta pönalizálására, bü ntetésére irányulhatna. Úgy gondolom, hogy a sportegyesületek egyrészt nagyon komoly szakmai munkát végeznek, ugyanakkor azonban az anyagi körben, az anyagi felelősségvállalásuk tekintetében ugyanezt a szakmai felelősséget már korántsem lehetett - tisztess ég ne essék szólván - fellelni. Éppen erről szól a törvényjavaslat, hogy amíg a sportegyesületi vezetők társadalmi egyesületi vezetőkként semmilyen körben semmifajta felelősséggel nem tartoznak az általános polgári felelősségen túlmenően, addig a gazdasági társaságok esetében ettől sokkal komolyabb felelősség jelenik meg. Ugyanakkor hozzá szeretném tenni azt is, hogy elég nehéz volna a szakszövetségek legitimációját kétségbe vonni, hiszen tulajdonképpen ezek mind választott szervezetek. Úgy gondolom, a módo sítás lényege pontosan az, hogy teremtsünk tiszta viszonyokat az élsport és a tömegsport között, ha úgy tetszik, a profi és az amatőr sport között. Csak szeretném felhozni azt a példát, hogy ha Németországban csődbe megy mondjuk a Bundesligában egy labdarú góklub, egy profi klub, akkor egyszerűen visszasorolják az amatőr ligába, mert a gazdasági törvényeknek
