Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5387. szám) általános vitája - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
230 S itt vannak a pályázatok: a törvényjavaslat a pályázatokra koncentrál. Mint az élet minden területén, itt is, pályázzanak a sportegyesületek, hogy így próbálják köztartozásaikat rendezni. Igen ám, de ki oszt pénzt? Ma, úgy látom, nagyon sok szervezet: a MOB, a Wesselényi Alapítványtól kezdve az egyéb közbülső sportszervezeti intézményeken át mind véleményt alkot. De pont a sportegyesületeknek viszonylag kevés a lehetőségük a beleszólásra. Mint önök is tudják, tisztelt k épviselőtársak, ma már nagy tábora van a Sportegyesületek Országos Szövetségének. Valóban, ez egy erős szervezetté nőtte ki magát. Véleményem szerint inkább ezt kellene erősíteni, ennek a véleményét kellene sokkalta jobban figyelembe venni, mint a közbülső szervezetekét. Hiszen mint tudják, a szervezet úgy épül fel, hogy országos szakszövetség, megyei, nem járási, most városinak mondjuk s a többi, s utólag jön a sportegyesület. Véleményem szerint túl sok a közbülső szervezet, amely véleményt mond, mondjuk, akár a pályázat elbírálásánál is. Mi ezt rossznak tartjuk. Meg kellene nézni, tisztelt képviselőtársak, hogy az eddig felhalmozódott hatalmas, összességében tényleg milliárdos tartozásokat mire költötték el ezek a szervezetek. (17.50) Egy rövid törvényjava slat nyilván nem tud kiterjedni ilyenre, de természetesen a sportot szerető közönség nagyon kíváncsi lenne ilyen kimutatásokra, azokra, akik rosszul sáfárkodtak a pénzzel, mert hallottuk Avarkeszi államtitkár úr expozéjában is, hogy egyfelől szegénység, má sfelől hatalmas pazarlás van. Ez így igaz. Meg kellene nézni tételesen, hogy miből jöttek, és valóban feketepénzként mentek bizonyos zsebekbe, illegális pénzként jutottak bizonyos kedvezményezett területekre. Miből lettek ezek a hatalmas nagy tartozások? M ire költötték el az adott sportegyesületek? Valóban az utánpótlásnevelésnél kellene elkezdeni, a sportszerető közönségnek ez a legfontosabb kérése. Ezen múlik a magyar sport jövője. Épp az a gond, ha ebből a törvényjavaslatból törvé ny lesz, a kormánypárti többség ebben a formájában elfogadja, pontosan ezt nem oldja meg: az utánpótlásnevelést, a diáksportot és mindazt, amiről Lányi képviselő úr is beszélt. Ajánlom a tisztelt államtitkár úrnak, hogy mindenképpen vegyük jobban figyelem be a Sportegyesületek Országos Szövetségének véleményét. Véleményem szerint sokszor sokkalta legitimebb szervezetnek lehet tekinteni, mint mondjuk egy kisebb létszámú szakszövetséget. A törvényjavaslat szerint a szakszövetség - a 2. §ban olvashatjuk - a s portágában kizárólagosan jogosult, és felsorolja a különböző passzusokat. Igen, tudom, pár éve majdnem minden szakszövetség megújult, úgymond demokratikusan újraválasztódott. De azért, tisztelt képviselőtársaim, véleményem szerint az lenne a jó dolog, hogy ha már ilyen pénzügyi konszolidációt adunk, biztosítunk a sportegyesületek és a szakszövetségek számára, akkor előfeltétel kell hogy legyen, hogy a szakszövetségek vezetése valóban demokratikusan újuljon meg, valóban demokratikus legyen, és az adott sport egyesületek legjobbjai alkothassák azt a szakszövetségi vezetést, amely mondjuk olyan jogosítványokkal rendelkezik - hisz' olvashatjuk a törvényjavaslatban , hogy a sportesemények közvetítési jogát - gondolom, a televízió, a rádióközvetítési jogát - hasz nosítja. Sajnos, itt is ki van hagyva, hogy az egyesületek hogyan részesednek ebből. Gyakorlatilag egy tévé csak két sportegyesület közötti mérkőzést tud közvetíteni. Igen ám, de ha most a szakszövetségnek biztosítjuk, akkor a sportegyesület hogyan részese dik ebből a bevételből, hiszen sportegyesület nélkül gyakorlatilag nem lehet közvetítés. Ezek nincsenek tisztázva. Egyértelműen megértjük a kormány szándékát, hogy rövid idő alatt ezt az adott problémát, ezt a milliárdos köztartozást, ezt a halmazt valahog y kezelni akarta. De óhatatlanul előjönnek azok a problémák az általános indoklásban, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki a sportban, és hasonló elveket fogalmaz meg. Nem biztos, hogy ez a rövid törvényjavaslat erre bármilyen megoldást is ad. Még egyszer mondom: például a szakszövetségek és az országos sportegyesületek, az országos szövetségek közötti viszonyt mindenképp rendezni kell. Elsősorban a sportegyesületek sokkal jobb
