Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5387. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János):
228 gazdasági társaságot, és ennek a gazdasági alapjait, illetve a tulajdoni viszonyait hogyan tudja a későbbiekben szabályozni és kézben tartani. (17.40) Ez adott esetben - úgy gondolom - kulcskérdé s is lehet. Nem egyértelműen szabályozott az ifjúsági csapatok működésének kérdésköre. Ez a gazdaságban úgy működik, hogy a gazdasági társaságok szakképzési hozzájárulást fizetnek. Talán megfontolandó lenne itt is ennek a bevezetése, és ezáltal az ifjúsági csapatok finanszírozása részben - természetesen csak kisebbik részben - lenne megoldható. Kérdésként fogalmazódik meg számomra az is, hogy a társaság alapításakor mi az, ami apportként vihető ebbe a társaságba. A játékjog például apportálhatóe ilyen érte lemben az újonnan létrejövő gazdasági társaságba? Úgy gondolom, még sokat fogunk a bizottsági munkában, illetve a módosító indítványok tárgyalásakor ezekről a részletkérdésekről vitázni, de a törvényjavaslat elfogadását én feltétlenül támogatom, és fontosn ak tartom, hogy a magyar sport a következő időszakban - és nem olyan távoli időszakban - jelentős eredményeket érhessen el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget B ársony András képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A magyar sport többször esett a voluntarista politika áldozatául, ugyanakkor többször megpróbálták a sportot is voluntarista módon kezeln i az elmúlt időszakban; hogy hová vezetett, úgy gondolom, mindannyian ismerjük. Meggyőződésem az, hogy tiszta viszonyokat teremteni az új évezred küszöbén csak akkor lehet, ha a sportban mind a vezetők, mind a társaságok, mind pedig a sportolók szerepe egy értelműen tisztázott. Szeretnék utalni az Európai Unió bíróságának egy legutóbbi határozatára, az úgynevezett Bossmanügyre, amely pontosan megfogalmazta azt - és ebbe az Európai Unióba szeretnénk mi néhány éven belül tartozni , hogy a hivatásos sportoló mint alkalmazott ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint minden más munkavállaló. Úgy gondolom és meggyőződésem az, hogy ennek a határozatnak - még ha jogi ereje nincs is a mai magyar jog szempontjából nézve - előbbutóbb Magyarországon is köte lező érvényűvé kell válnia. Ezért tehát úgy gondolom és az a meggyőződésem, hogy ahol ilyen alkalmazottak vannak, ott olyan társaságnak is kell lennie, amely ezeket az alkalmazottakat foglalkoztathatja, mert ugyanakkor ez ad lehetőséget a befektetők számár a - garanciák mellett - a befektetésre, és ez ad lehetőséget a személyi felelősség megállapítására, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános felelősségi körben. Mindezek a szabályok a társadalmi egyesületek esetében teljesen következetlenek és kihozták azt a helyzetet, amellyel ma is küszködünk. Úgy gondolom, a parlamentnek nem szabadna abba a csapdába esnie, hogy valamifajta emlékhalmozáson keresztül sportszakmai kérdéseket kívánjon megoldani. Nekünk egy törvényi szabályozást, egy törvényi keretet kell megállapítani, a többi a szakma feladata. Úgy gondolom, a törvényi szabályozásnak egyértelműen a gazdasági társaság és az alkalmazotti kör irányába kell elmozdulnia. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A monitoron látható Nádori László képviselő úr neve is kétperces felszólalás kérésére. (Dr. Nádori László jelzésére:) Akkor ez tévedés. Köszönöm szépen.