Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak

1998. február 9 (334. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5387. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János):

228 gazdasági társaságot, és ennek a gazdasági alapjait, illetve a tulajdoni viszonyait hogyan tudja a

későbbiekben szabályozni és kézben tartani. (17.40) Ez adott esetben - úgy gondolom - kulcskérdé

s is lehet. Nem egyértelműen szabályozott az ifjúsági csapatok működésének kérdésköre. Ez a gazdaságban

úgy működik, hogy a gazdasági társaságok szakképzési hozzájárulást fizetnek. Talán megfontolandó

lenne itt is ennek a bevezetése, és ezáltal az ifjúsági csapatok finanszírozása részben - természetesen

csak kisebbik részben - lenne megoldható. Kérdésként fogalmazódik meg számomra az is, hogy a társaság alapításakor mi az, ami

apportként vihető ebbe a társaságba. A játékjog például apportálhatóe ilyen érte

lemben az újonnan

létrejövő gazdasági társaságba? Úgy gondolom, még sokat fogunk a bizottsági munkában, illetve a

módosító indítványok tárgyalásakor ezekről a részletkérdésekről vitázni, de a törvényjavaslat

elfogadását én feltétlenül támogatom, és fontosn

ak tartom, hogy a magyar sport a következő

időszakban - és nem olyan távoli időszakban - jelentős eredményeket érhessen el. Köszönöm, hogy meghallgattak.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János)

: Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget B

ársony András képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.

Megadom a szót. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP)

: Köszönöm szépen, elnök úr. A magyar sport többször esett a voluntarista politika áldozatául,

ugyanakkor többször megpróbálták a sportot is voluntarista módon kezeln

i az elmúlt időszakban;

hogy hová vezetett, úgy gondolom, mindannyian ismerjük. Meggyőződésem az, hogy tiszta viszonyokat teremteni az új évezred küszöbén csak akkor lehet,

ha a sportban mind a vezetők, mind a társaságok, mind pedig a sportolók szerepe egy

értelműen

tisztázott. Szeretnék utalni az Európai Unió bíróságának egy legutóbbi határozatára, az úgynevezett

Bossmanügyre, amely pontosan megfogalmazta azt - és ebbe az Európai Unióba szeretnénk mi

néhány éven belül tartozni , hogy a hivatásos sportoló

mint alkalmazott ugyanolyan jogokkal és

kötelezettségekkel bír, mint minden más munkavállaló. Úgy gondolom és meggyőződésem az, hogy

ennek a határozatnak - még ha jogi ereje nincs is a mai magyar jog szempontjából nézve - előbbutóbb Magyarországon is köte

lező érvényűvé kell válnia. Ezért tehát úgy gondolom és az a

meggyőződésem, hogy ahol ilyen alkalmazottak vannak, ott olyan társaságnak is kell lennie, amely

ezeket az alkalmazottakat foglalkoztathatja, mert ugyanakkor ez ad lehetőséget a befektetők számár

a - garanciák mellett - a befektetésre, és ez ad lehetőséget a személyi felelősség megállapítására, a

gazdasági társaságokra vonatkozó általános felelősségi körben. Mindezek a szabályok a társadalmi

egyesületek esetében teljesen következetlenek és kihozták azt a helyzetet, amellyel ma is küszködünk. Úgy gondolom, a parlamentnek nem szabadna abba a csapdába esnie, hogy valamifajta

emlékhalmozáson keresztül sportszakmai kérdéseket kívánjon megoldani. Nekünk egy törvényi

szabályozást, egy törvényi keretet kell megállapítani, a többi a szakma feladata. Úgy gondolom, a

törvényi szabályozásnak egyértelműen a gazdasági társaság és az alkalmazotti kör irányába kell

elmozdulnia. Köszönöm szépen a figyelmet.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János)

: A monitoron látható Nádori László képviselő úr neve is kétperces felszólalás kérésére.

(Dr. Nádori László jelzésére:) Akkor ez tévedés. Köszönöm szépen.