Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5387. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
218 Azt tapasztaltam az elmúlt két ciklus alatt, hogy akkor van esélye a parlamenti képviselőnek sikerre a vitában a szavazáskor, ha megfelelő társadalmi támogatottság áll mögötte. E társadalmi támogatottság megszerzése a fő feltétele a jelenlegi módosítás sikerén ek. Térjünk vissza a gondolatmenetünk kiindulópontjához, ahhoz, amely szerint a labdarúgás hanyatlásában szakmai okokat kell elsősorban keresni. Tudniillik a megoldás is elsősorban szakmai természetű, miközben nem vitatom a jogi, közgazdasági és az egyéb k örnyezet befolyását. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben német sportkutatók figyelmeztették a német klubok szakvezetőit, hogy a csapatsportokban, kiemelten a labdarúgásban szereplő játékosok állóképessége általában elmarad az elvárható szinttől. Az orvo skutatók ezért bátrabb terhelésre ösztönözték őket, mert az edzéseken, mérkőzéseken messze nem merítik ki a német csapatsportolók erőtartalékaikat. Hangsúlyozom, mindez Németországban hangzott el, miközben a német klubcsapatok és a német válogatott színvon ala fényévnyi távolságra van a magyar válogatott és a magyar klubok színvonalától. Mégis fontosnak, a német labdarúgás kulcskérdésének tartják az edzések színvonalának emelését. Nem kell tehát csak szervezeti, jogi területeken keresnünk a labdarúgásunkban a szakmai és teljesítményelmaradás okait. Az ok nyilvánvaló: alacsony szintű a játékosok edzésterhelése. Lassú és mérsékelt iramú a magyar mérkőzések többsége. Bizonyítás nélkül is elfogadható az az állítás, hogy a magyar labdarúgók edzéseinek színvonala é s a labdarúgó válogatott világranglistán elfoglalt helye között közvetlen összefüggés van. Merjük remélni, hogy a törvénymódosításból fakadó intézkedések kényszerpályára viszik a labdarúgást, a labdarúgók felkészülését, és megteremtik a felemelkedés feltét eleit. Reméljük, hogy a megváltozott jogi keretek és a szakmai törekvések együtt teremtik meg a várt színvonalemelkedést valamennyi csapatsportágban. Nem lehet szó nélkül elmenni a szokatlan kormányzati közbelépés mellett. Tény, hogy az európai gyakorlatb an ritkán fordul elő az állam közvetlen beavatkozása egy civil, nem kormányzati szervezet életébe. Ritkán előforduló, de nem egyedülálló az állami beavatkozás. A brit parlament az elmúlt évben például - főleg az atlantai rossz szereplés miatt, a briteknek Atlanta ugyanaz volt, mint nekünk a jugoszlávok elleni kettős vereség - döntést hozott a versenysport színvonalának emelése, tehát egy jobb olimpiai szereplés érdekében. Miközben a brit parlament közvetlenül nem módosította az autonóm civil szervezetek műk ödésének szabályait, pozitív diszkriminációval azonban erősen befolyásolta a klubok és a szövetségek működését, mert versenyt teremtett a szövetségek között a hatékonyabb sportfelkészítés terén. Az állam ugyanis 176 millió fontos beruházással sportakadémiá t hozott létre edzőtábori, edzőképzési és sportkutatási feladatok ellátására. A vállalkozás nyomán várhatóan - így a britek - jelentős verseny alakul ki az állam által felkínált előnyös feltételek elnyeréséért. Ez a lehetőség alakító hatással van a szövets égek és a klubok működésére. Néhány szót befejezésül olyan tisztázatlan kérdésekről, amelyek elsősorban majd a módosító indítványok hatáskörébe tartoznak, azonban koncepcionális jellegűek ezek a megjegyzések. A törvényjavaslat nem tesz említé st a folyamatban lévő érvényes szerződések - nagyon sokfajta szerződés van - sorsáról. Nem mindegyik egyesület tud vagy akar ugyanis átalakulni, de nekik is vannak folyó, érvényes szerződéseik. A következő: a 2. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő vagyon értékű jog hasznosítása a tervezett vétójog beépítésével kezelhetetlenné teszi a jog hasznosítását. (16.30) Például egy atlétikai országos bajnokságon egy tucat egyesület hozzájárulása kellene ahhoz, hogy a versenyt közvetíteni lehessen. Ha ugyanis egy egy esület megtagadja a hozzájárulást a közvetítéshez, akkor nem lesz közvetítés. Figyelmébe ajánlom a kormánynak ennek a passzusnak a tartalmát és a jogharmonizációt. A következő: a törvényjavaslat szerkezeti elemei, szövegezése, némi korrekcióra szorulna, am ihez majd a módosító indítványokat benyújtjuk.
