Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VÁRNAI LÁSZLÓ (MSZP):
185 Várnai László képviselő úr sincs... (Közbeszólások: De igen, itt van.) Akkor megadom a szót Várnai László képviselő ú rnak, MSZP. (Kőszeg Ferenc belép az ülésterembe.) Utána pedig Kőszeg Ferenc képviselő úr következik. DR. VÁRNAI LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatási reformcsomag fontos láncszeme a büntetőeljárásról szóló T/5013. szám ú törvényjavaslat. E törvényjavaslat fontosságát jelzi az a megkülönböztető figyelem, ami a Házban, a szakmai és széles közvéleményben kíséri a törvényalkotás folyamatát. Mi az oka annak, hogy a parlamenti ciklus befejezéséhez közeledve szakmai törvény kép es ilyen fokozott érdeklődést kiváltani. A teljesség igénye nélkül néhány okot próbálok megjelölni. A széles társadalmi közvéleményt azért érdekli, mert egyre sürgetőbben eredményeket vár a bűnözés elleni harcban, mivel az állampolgárokban nő a bűnözéstől való félelem, mindennapi komfortérzetét rontja az igazságszolgáltatás lassúsága. Ezért fokozott elvárás mutatkozik a gyors és hatékony bűnüldözésre, igazságszolgáltatásra, a sértettek emberi jogainak védelmére. Kétségtelenül jelentkezik igény a társadalom egy részében a keményebb, elriasztóbb ítéletek meghozatalára, a halálbüntetés visszaállítására, de az igazi elvárás az igazságszolgáltatással szemben, hogy a bűnöző nagy bizonyossággal számoljon azzal, hogy a bűncselekmény elkövetéséért megbüntetik, mégped ig az elkövetéstől számított relatív rövid időn belül. A büntetés biztossága és gyorsasága fontosabb, mint az elhúzódó eljárásban esetleges súlyosabb büntetés kiszabása. A választókerületemben élők is a bűnözés fenyegető jelenségét saját tapasztalatuk alap ján ítélik meg. Kiskőrös központi választókerület abban a BácsKiskun megyében van, ahol a 100 ezer lakosra jutó, ismertté vált bűncselekmények száma 1997ben 4395 volt, ami megfelel a megyék súlyozott átlagának. A tanyás területekre sajnos régóta jellemző élet és erőszakos vagyon elleni bűncselekmények mellett az olajszőkítés és a borhamisítás is Bács megyei specialitásként indult el. A mai napig több szervezett jellegű bűncselekmény, adócsalás, jövedéki visszaélés tisztázatlan. Ezek az ügyek nem tartoznak azon ügyek közé, ahol a bíróságok egy éven belül ítéletet hoztak, hanem már 35 éve folynak, mérgezik a közvéleményt, és szítják az ellenérzést az igazságszolgáltatással szemben. Sajnos az eljárások időtartama az elmúlt néhány évben még az elmúlt évtizede khez viszonyítva is növekedett, s figyelemmel a bűnözés állandó megújulására, változó szerkezetére, a bizonyítás nehézségeire, félő, hogy további romlás is bekövetkezhet, míg a változásokra megfelelő válaszokat adó korszerű eljárási törvény nem születik me g. A törvényjavaslat sok vitát váltott ki szakmai körökben, a javaslattal kapcsolatban hosszú időn keresztül komoly és általános ellenállás volt. Az elutasítás érvei között leggyakrabban az szerepelt, hogy a bűnözés tetőzése idején nincs é rtelme egy új törvény bevezetésének, melynél biztonsággal jósolható, hogy az újjal járó veszteségek különösen nagyok lesznek. Az idő előrehaladtával - szakmai egyeztetés eredményeként - a javaslat folyamatosan finomodott, és világosan érzékelhető, hogy az általános ellenállás megszűnt, sőt további célszerű és a szűk keresztmetszeteket feloldó javaslatok beépítésével nemcsak a törvényhozók, hanem a jogalkalmazók szakmai körei is egyetérthetnek abban, hogy a megszületendő törvény jó és progresszív törvény les z, és évtizedekre fogja meghatározni a magyar igazságszolgáltatás helyzetét. A benyújtott törvényjavaslat hivatott felváltani a jelenleg hatályos, többször módosított 1973. évi I. törvényt, amely kétségkívül magán viseli születésének körülményeit és az akk ori kor büntetőpolitikai szellemiségének jegyeit. E jegyek elhagyása eljárási rendszerünkből nemcsak azért fontos, mert közel egy évtized eltelt a rendszerváltás óta, hanem azért is, mert a jelenleg hatályos eljárási törvényben megjelenő túlbizonyítás fele sleges, s rendkívüli módon lassítja az igazságszolgáltatás munkáját.
