Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 16 (346. szám) - Csóti György (MDF) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Lesz-e a jövőben Magyarországon vasúti közlekedés és áruszállítás?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1431 hónapjaiban teljes zűrzavar, tehetetlenség és szakszerűtlenség uralkodik. Az ország legnagyobb vállalatának, a Magyar Államvasutaknak nincs vasútfejlesztési koncepciója. A MÁV óriási költségvetési összegeket emészt fel, hazai és külföldi hi teleket vesz fel, de ezek csak az egyik napról a másikra élés politikáját támogatják, a szolgáltatások színvonala és mértéke folyamatosan csökken. Jó példa erre a keletmagyarországi térség és azon belül a záhonyi csomópont. A MÁV áruszállítása ezen a hatá rátkelőn drámaian visszaesett, ugyanakkor Európából a FÁK országai felé a fuvarozás egyre nő, csakhogy nem a nagy kapacitású záhonyi átkelőn, hanem Szlovákián és részben Lengyelországon keresztül. Miért baj ez, tisztelt képviselőtársaim? Egyrészt azért, me rt e gazdaságilag hátrányos helyzetű térségnek a vasúti szállítás munkaalkalmat adott, a leépülés viszont tovább növeli a munkanélküliséget. Másrészt azért, mert itt a gazdasági fellendülést éppen az a határokon átnyúló gazdasági együttműködés - Kárpátoke urorégió - biztosítaná, amely a vasút fejlesztése nélkül szinte lehetetlen. Másik példa: nincs összehangolva a vasúti személyszállítás a városi tömegközlekedéssel. A MÁV értékes területeket ad el a városokban, és feléli a bevételt ahelyett, hogy fejlesztés re fordítaná. Nem oldották meg többek között a Déli pályaudvar kiköltöztetését Kelenföldre, tovább károsítva ezzel a belbudai területeken a környezetet, és feleslegesen veszélyeztetve a budai belváros közbiztonságát. A példákat vég nélkül lehetne sorolni: átgondolatlan üzletpolitika, pazarló gazdálkodás, gabonaszállító vagonok elhibázott vásárlási szándéka, ugyanakkor drága külföldi vagonbérletek, elképesztően alacsony kereskedelmi sebesség s a többi. Tisztelt Miniszter Úr! Ilyen körülmények között milyen jövőt jósol a hazai vasúti személy- és áruszállításnak? (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. LOTZ KÁROLY közleked ési, hírközlési és vízügyi miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valószínűleg más információs forrásokból is dolgozunk, mert a kép nem ilyen szomorú, bár öntől még dicséretnek is hat, hogy csak az utolsó hónapokat említette problém ásnak az iménti interpellációs kérdésében. El kell mondani, a korábbi évtizedek elhibázott, kifejezetten elhibázott fejlesztéspolitikája következtében amortizációt például egyáltalában nem képezett évtizedeken keresztül a vasút. 199394re komoly veszélybe került a MÁV működése. Az eszközök műszaki állapotában több mint 440 milliárd forint nagyságrendű elmaradás halmozódott fel - így vettük ezt át. Jórészt erre a kormányra hárult az a feladat, hogy kimozdítsa ebből a nagyon nehéz helyzetből, mélypontból a v asúti közlekedést. Erre óriási összegek kellenek. Ennek előteremtéséhez - képviselő úr nagyon jól tudja - egy ciklus biztosan nem elegendő. Ez a kormány és az Országgyűlés mondhatja magáénak a magyar közlekedéspolitika megalkotását, elfogadását. Jelentőség ének megfelelően kezeli ez a vasúti közlekedést. Kiemelt célként jelöli meg a vasúti szállítás részaránycsökkenésének megfékezését, majd megállítását. Mindez nem csekély feladat, hiszen a nyugateurópai országokénak szerencsére még kétszerese a vasúti köz lekedés aránya, és Európában még a vasúti arány csökkenésétől is tartanak. A KSH legutóbbi, most megjelent adatai szerint '97ben Magyarországon nem csökken tovább, egykét százalékos emelkedést mutat a vasúti forgalom. Másrészt a jelenlegi kormány továbbl épett a vasúti törvény alapján, és megteremtette az egyértelmű finanszírozási és elszámolási rendszert. '95ben megkötötte a MÁVállam szerződést,
