Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
1201 Én azt gondolom, hogy a váderedményesség kérdésében egy helyes arány megtartása tűnik kívánatosnak: ne kerüljön sor az ügyészség részéről megalapozatlan vádemelésre, és a bíróság pedig ne váljék a vádiratra, vádindítványra mindig rábólintóvá. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A büntetés szigora: ismételten elhangzott ebben a teremben, hogy ez vitatott kérdés. Legutóbb Vastagh igazság ügyminiszter úr részletesen megokolta azt a nézetét, hogy Magyarországon tulajdonképpen olyan büntetéseket szabnak ki, amilyen büntetéseket ki kell szabni. Ez tulajdonképpen közhelyszerűen hangzik, de úgy tűnik, hogy itt az egyes országoknak a büntetésalk almazási gyakorlata nemcsak a törvényhozásnak, nemcsak a jogalkalmazás résztvevői elhatározásának a függvényeként alakul, hanem valami egész másfajta törvényszerűségnek engedelmeskedik. Azt is lehet mondani, hogy ha ránézünk Európa térképére, és elindulunk nyugatról keletre vagy keletről nyugatra, akkor az ország gazdaságitársadalmi fejlettségének, a parlamentáris rendszer erejének a függvényében alakul az ismertté vált bűncselekmények száma és az alkalmazott büntetések szigora. Magyarország, azt gondolom, pontosan olyan bűnözéssel rendelkezik és pontosan olyan szigort produkál a büntetések alkalmazásában, ami megfelel Magyarország geográfiai elhelyezkedésének, és ha úgy tetszik: geopolitikai elhelyezkedésének, azaz az itt meglevő rendszer fejlettségi fokán ak. Az ügyek, amelyek Magyarországon a bíróság elé kerülnek, az ügyészség közreműködésével jutnak el oda; a bíróság az ügyészi indítványra büntet, szab ki tárgyalás mellőzésével vagy a tárgyalás alapján büntetést. A büntetés pontos mértékére nálunk ugyan n em lehet indítványt tenni az ügyésznek - eltérően más országoktól , de ha az ügyész elégedetlen a kiszabott büntetéssel, akkor fellebbezhet. Az ügyek nagy részében az ítélet első fokon jogerőre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az ügyész, a bíró és a védele m között is van egyfajta konszenzus a tekintetben, hogy milyen cselekményért mi jár, mi az, ami a magyar törvényes gyakorlat alapján megfelelő törvényes büntetésnek minősíthető. Az ügyek kisebbik része az, amelyben az ügyész súlyosbítás végett fellebbez; 1 997ben 3415 ilyen eset volt. A fellebbezések 46 százaléka volt eredményes, nagyobb részük eredménytelen. Az eredményesség aránya mégis növekvő: 1990ben csak 35 százalékos volt a sikeres fellebbezések aránya, ehhez képest a 46 százalék igazán figyelmet ér demel. (17.10) Ma a büntetések közül a leggyakoribb a pénzbüntetés - ez a büntetések több mint 43 százaléka ; második helyre került a próbára bocsátás nevű intézkedés; harmadik helyen a közel 19 százalékos felfüggesztett szabadságvesztés van; a közérdekű munka még mindig nem tudott gyökeret ereszteni nálunk igazán, a 2 százalékot sem éri el a részesedése; s a végrehajtandó szabadságvesztések aránya 12 százalék. A döntő határ a büntetéskiszabási gyakorlatban az, hogy becsukják az elítéltet, vagy pedig szaba dságelvonással nem járó büntetést kap. Ma Magyarországon 88 százaléka az elítélteknek nem kerül büntetésvégrehajtási intézetbe; 12 százalék az, akit ténylegesen becsuknak. A büntetéskiszabási gyakorlat az elmúlt években - ha '90től számítom az időt - lát ványosan enyhült. 1990ben százalékosan pontosan a dupláját ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, mint 1997ben. Akkor 24,4 százalék volt a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya, ez '97re 12 százalékra csökkent. De ez nem pusztán az ügyészek és a bírák szemléletében bekövetkezett változás eredménye, hanem ezt a törvényhozás is több intézkedésével szorgalmazta - imént említette Vastagh Pál igazságügyminiszter úr a Btk. 1993. évi módosítását , de ennek alakulásában közrehat a halálbüntetés 19 90 őszén történt eltörlése: ha a legszigorúbb büntetést megszüntetik, akkor az enyhítő hatással lesz az egész büntetéskiszabási gyakorlatra. Időközben a törvényhozás hátat fordított az '93as elképzeléseknek, és most minden erejével azon van, hogy a büntet éskiszabási gyakorlat szigorát befolyásolja. De azt szeretném mondani, hogy amióta Magyarországon írott büntetőjog van - 1880. január 1jén lépett hatályba a Csemegikódex ,
