Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
1195 Hogy enyhee vagy szigorú a magyar ítélkezé si gyakorlat, ez elsősorban a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom oldaláról a büntető jogszabályok megfelelő változtatását jelenti, ha úgy értékeli, hogy túlságosan szigorú vagy túlságosan enyhe. Azonban nem árt a végső verdikt, a végső értékelés k ialakításakor figyelembe venni azt a tényt, amely szerint ma Magyarországon a fogva tartottak aránya miként alakul, azt a tényt, hogy százezer lakosra ma 138 fogva tartott jut a büntetésvégrehajtási intézetekben, és ezzel Magyarország Európában a harmadiknegyedik helyen áll a fogva tartottaknak a százezer lakosra jutó arányát illetően. Azt hiszem, hogy ebből nem feltétlenül az a következtetés vonható el, hogy a büntető törvénykönyv alkalmazása túlságosan enyhe lenne, hiszen magas a szabadságvesztést töltő bűntettesek és elítéltek aránya, hanem azt, hogy még egyszer alaposabban meg kell vizsgálnunk 1997et követően is, hogy vajon a büntetéskiszabásra tényleg a jogszabályok módosításával kelle újfent befolyást gyakorolnunk. 1995ben módosult a büntető törvé nykönyv az ENSZ gyermekjogi egyezményének hatására, 1996ban a xenofóbia, a rasszizmus és a fajüldözés kapcsán, az ezzel kapcsolatos követelmények nyomán módosítottuk a büntető törvénykönyvet. Szintén 1996ban a gazdasági bűncselekmények tekintetében, a pi ramisjáték kapcsán, a környezet- és természetvédelem körében módosítottuk a büntető törvénykönyvet. 1997ben került sor a büntető törvénykönyv szankciórendszerének áttekintésére, amely egyértelműen szigorítást jelentett a büntető jogszabályokban, nemcsak o ly módon, hogy a büntetési tételek alsó határát emeltük, hanem oly módon is, hogy újabb és szigorúbb minősítő körülményeket vezettünk be, és ezáltal lehetővé válik a súlyosabb büntetés kiszabása. Szigorodott az életfogytiglan törvényi szabályozása is. Ismé telten szeretném felhívni a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim és a közvélemény számára is ismételten elmondani, hogy az életfogytiglan nem azt jelenti, hogy az elítélt törvényszerűen kiszabadul a börtönből meghatározott idő elteltével, hanem azt jelenti , hogy mely időpontban vizsgálhatja meg a bíróság elsőként, első ízben azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra sor kerülhete vagy sem. Tehát ez nem eredményezi azt, hogy bárki automatikusan egyébként a húsz és harminc év eltelte között a büntetésvé grehajtási intézetből kikerülne. Holnap reményem szerint a Ház elfogadja a büntetőeljárás új kódexét. Ez a büntetőeljárási kódex - és vitatkoznom kell elsősorban Torgyán képviselő úrral - nem bűnözőpárti. Ez a vád nem hangzott el egyetlenegy bizottsági ülé sen sem, és a kódexszel szemben a Kisgazdapárton kívül ezt a vádat a parlamentben egyetlenegy politikai párt sem fogalmazta meg. Ez a büntetőeljárási kódex lehetőséget ad, hogy egy differenciált eljárási rend jöjjön létre, a bonyolultabb ügyekre több idő j usson, az egyszerűbb ügyeket pedig gyorsan el tudják intézni a hatóságok, épp azért, hogy ez a munkamegosztás, ez a differenciálódás megvalósuljon. Szólnom kell arról is, tisztelt képviselőtársaim, hogy sok mindenben változott azoknak a szabályoknak a tart alma is, vagy új szabályokat dolgoztunk ki olyan területeken, amelyek visszahatnak, ha nem is állnak szoros kapcsolatban sem a bűnüldözéssel, sem a büntetőjoggal. De ki vitathatja annak a jelentőségét, hogy az új közbeszerzési rendszer kialakítása 1995ben igenis gátját jelenti a korrupciónak? (16.40) Igenis, tisztább gazdasági és közéleti viszonyokat jelent! Vagy az új társasági törvény vagy a cégnyilvántartásról szóló törvény elfogadása - amelyek július 1jével lépnek hatályba - igenis hatékonyabb eszközt jelentenek a fantomcégekkel szemben, a szélhámosságokkal szembeni fellépésekre, és szűkítik ennek a gyakorlati lehetőségét. Végezetül szólnom kell ebben a körben arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormányzat a négy év során nagyon sok erőfeszítést t ett az igazságszolgáltatás munkafeltételeinek javítása érdekében. Nem kívánom részletesen mindezeket elmondani. Áder képviselő úr szóvá tette beszédében az ezen a téren megmutatkozó kormányzati hiányosságokat. Erre azt tudom válaszolni, képviselő úr, hogy 1994ben az állami költségvetés a bírósági fejezetben 10 milliárd 120 millió
