Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
1072 ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Kertész Zoltán képviselő úrnak, a szaba ddemokraták frakciójából. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több képviselőtársammal együtt a 288. pontban az állatvédelmi bírságot szerettük volna tételesen felsorolni. Hogy miért is lenne erre szüks ég? Szó esett már a termékdíjakról, valamint az állatvédelmi hozzájárulásokról, és ez mind olyan forrás lett volna, amely ebből a körből kerül ki és tevődik össze, de ugyanide lehetett volna visszaforgatni, akár panziók, állatmenhelyek vagy egyéb célra lét esíteni. Mire gondoltunk itt? Külön módosító indítványt fogalmaztunk meg a 61. pontban, például közterületszennyezés esetén esetleg az állattartót lehetett volna kötelezni bírság fizetésére. Ezt nem támogatta a kormány, csak a környezetvédelmi bizottság. Vagy éppen a veszélyes állatok szabálytalan tartása esetén lehetne állatvédelmi bírságot kiróni, vagy éppen a kísérletek szabálytalan végzése vagy más egyéb olyan jogsértés esetén, amely után tételesen meghatároztuk, hogy az okozott szabálytalanság és a vo lumen nagyságától függően 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő pénzbírsággal lehetett volna bírságolni. Sajnáljuk, hogy ez nem került elfogadásra, annál is inkább, mert ma már olyan nagymérvű a közterületek szennyezése is. Éppen ebből a befolyó összegből le hetett volna például olyan gépeket vásárolni, amelyek már ugyan kipróbálás alatt voltak, de drágábbak, amelyek a tisztításon túl a fertőtlenítést is elvégezték volna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm ké pviselő úr megjegyzését. Gombos András képviselő úr kért szót. Megadom. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Több képviselőtársammal közösen beszéltünk az állatvédelmi bírságról, az állatvédelmi hozzájárulásról. Tehát az anya gi alapjait próbáltuk megteremteni - és a bizottságban ebben támogattak bennünket - a különböző szakhatósági, valamint szakigazgatási szervek működéséhez. Ugyanakkor az államigazgatási eljárásról szóló törvény, valamint a törvényalkotásról szóló törvény te rmészetesen a felmenő rendszert, a fellebbezési rendszert és a felügyeleti jogi rendszert is mind előírja, és ezt nekünk is biztosítanunk kell. Az eddig benyújtott módosító indítványok állatvédelmi bírságban gondolkoznak, tehát aki valamilyen állatvédelmi törvényt vagy jogszabályt megszegett, az igenis állatvédelmi bírsággal sújtandó. De ezen túlmenően szerettük volna szigorítani ezt a szabályozást, hogy nemcsak anyagi szankcióval, hanem egyéb más, akár - ha tetszik - büntető törvénykönyvi szankcióval is sú jtsuk azokat az állampolgárokat, akik súlyosan megszegik ezeket a szigorú állatvédelmi törvényeket. Mert hiszen - mint azt többen kifejtettük az általános vitában - csak így tudunk megfelelő európai színvonalú és világszínvonalú állatvédelmi törvényt alkot ni. Ezért a tegnapi ülésen a mezőgazdasági bizottság egy olyan módosító indítványt terjesztett elő, amely egy új 43. §sal egészítené ki ezt a törvényt, amely az ügyészt is bevonná e szankciórendszerbe és az eljárási rendbe, és az ügyésznek igenis joga van arra, hogy a büntető törvénykönyv passzusait alkalmazza, tehát adott súlyos esetben indítványozzon büntetőeljárást. Úgy gondolom, ennek nagyon fontos visszatartó ereje kell hogy legyen az elkövetkezendő időben. Természetesen az ügyésznek ezen túlmenően má s jogosítványt is szeretnénk biztosítani: mégpedig azt, hogy azoknak szakigazgatási és szakhatósági szerveknek, amely szakhatóságok adott esetben eljárnak ezek engedélyezési, felügyeleti rendszerében, a közigazgatási hivatalokon túlmenően igenis legyen meg a törvényes felügyelete. Ez a 43. § ezt a kérdést próbálja kezelni.