Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP):
1066 Bevezetésre került az állatvédelmi bírság rendszere, ami, azt gondolom, szintén egy olyan hiányosságot hivatott pótolni, ami a szankciórendszer hiányát jelenti, és ami már felmerült az általános vita keretében is. Ez teljesen logikus, viszont az állatvédelmi hozzájárulás jogintézményének a bevezetése különböző egyéb, hosszabb távú következményekkel is járhat, mint egy kvázi term ékdíj. A negatívumaival is számolni kell, hiszen lehetnek különböző inflációs hatásai, s én azt gondolom, hogy az államháztartás korszerűsítésének keretében egy későbbi időpontban erre még lehetőség nyílik. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Megk öszönöm államtitkár asszony megjegyzéseit. Megadom a szót Nagyiványi Zoltán képviselő úrnak. (Dr. Házas József: Kétpercest szerettem volna.) Elnézést, de már megadtam a szót, majd utána. NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országg yűlés! Ebben a vitaszakaszban két dologról szeretnék említést tenni. Az egyik az állatkísérletek tilalma a szépítőszerek használatával kapcsolatosan. Ezzel kapcsolatban három rövid gondolatot szeretnék elmondani. Az egyik, hogy az európai jogrend sem tiltj a, a legszigorúbb angol állatvédelmi törvény sem tiltja az állatkísérleteket egyes kozmetikai cikkek használatát illetően. Ez más szempontból is aggályokat vet fel, egyfelől alkotmányos jogot is, amely talán úgy fogalmazható meg a legegyszerűbben, hogy a v állalkozás és a kísérlet szabadsága. A kísérleti szabadság úgy jön be a képbe, hogy bizonyos kozmetikai cikkek hatásának vizsgálatában, bár a világon és Magyarországon is egyre inkább terjed az alternatív módszerek alkalmazása, sok esetben ezek nem tudják pótolni az állatkísérleteket. Ugyanakkor a jelenlegi jogrendünkben is van a Népjóléti Minisztériumnak egy olyan lehetősége, hogy egyes kozmetikai szerek toxicitása vagy ártalmatlansága bizonyítása céljából előírhatja a kísérletet a forgalmazónak. Ezek is t öbbségében állatkísérleteken bizonyíthatók. Elsősorban bőrirritáció vagy a szemre gyakorolt hatás alapján állíthatók elő azok a dokumentumok, amelyek alapján egyes szépítőszerek forgalomba hozhatók. A másik té ma egy kicsit bonyolultabb: a kísérletek engedélyezésének a szabályozása. A törvényben szó van az állatvédelmi és kísérleti bizottság jogállásáról és hatásköréről. A bizottságnak a jogrendszerünkben elfoglalt helye, az általuk kibocsátott engedély formája a törvényjavaslatban nem került megfogalmazásra. A munkahelyi állatkísérleti bizottság, melynek részben laikus tagjai vannak, jogosult az állatkísérletek végzésére engedélyt adni. Az engedély iránti kérelem elutasítása ellen jogorvoslati lehetőségként az O ÁKB ellen benyújtott kifogásnak van helye. A javaslat ilyen formája alkotmányossági aggályokat vet fel a következők szerint: köztársaságunk alkotmányának 57. § (5) bekezdése úgy szól: "...mindenkori jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy a jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozha tja." A beterjesztett törvényjavaslat szerint az állatkísérlet végzésére feljogosító engedély kiadására jogosult munkahelyi állatkísérleti bizottság döntése ellen ugyan van helye kifogásnak, melyet a bizottság által elfogadott módosító indítványt figyelemb e véve időbeni korlátozás nélkül az OÁKB jogosult elbírálni, az OÁKB ezen döntése elleni jogorvoslati lehetőség azonban nem került szabályozásra. A munkahelyi állatkísérleti bizottság és az OÁKB sem tekinthető közigazgatási szervezetnek. Az a javaslatunk, amely az állatkísérletek engedélyezési eljárására vonatkozóan a jelen törvényben rögzített eltérésekkel az államigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezésének alkalmazását írta volna elő, nem kapott támogatást sem az előterjesztő, sem a bizottság rész éről. A jogorvoslati lehetőség hiánya - különösen egy olyan testületi döntés ellen, mely sem hatóságnak, sem
