Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 3 (342. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1037 Én is köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabad György frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Néppárt részéről: "Helyettesíthetőke az iskolai könyvtárak?" címmel. Mega dom a szót Szabad György frakcióvezetőhelyettes úrnak. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Néppárt mindig igyekszik a kreatív közéleti törekvéseknek utat engedve nem gátolni azokat, de mindig szemben áll a gátlástalansággal. Meglepve figyeli, hogy az erélyeskedő kormány milyen erélytelen tud lenni a közérdek képviseletében fontos területeken. A mai reggel - mielőtt a fő témára térnék - több meglepetéssel is szolgál e téren. Valamennyien az asztalunkon talál unk egy csinos kormánykiadványt. Mint értesültem róla, óriási példányszámban, szép kiállításban jelenik meg. Sokan szenvedtük meg a nyomda ördögének csínytevéseit, de azért a kormányzatnak mégis vigyázni kellett volna arra, hogy - a témára térve - a "Jeles napok a 150. évfordulón" ne 194849re utaljanak a címben, majd az "Európa lángjai" című összefoglalás szövegében. No, ezt csak úgy említem. A mai újságokban lapozva - és már közeledünk az eredeti témához - az iskolák környékéről két híradás is mutat a be vezetőmben említett alapelvek sérelmére. Az iskolaorvosi hálózat válságáról szól az egyik, a másik ugyanilyen jelenségről, a nemzetiségi oktatás területéről. És most szeretnék azzal foglalkozni, amire felszólalásom címe utal. Annak idején a Magyar Demokrat a Néppárt kritikusan foglalkozott az oktatási törvényekkel, és meg is tette a maga módosító javaslatait, amelyek nagy részét a másik oldalról lesöpörték. Lelkük rajta! De volt, amit a Magyar Demokrata Néppárt helyeselt. Mégpedig helyeselte azokat a törekvé seket, amelyek a jelek szerint az iskolai könyvtárhálózat megerősítésére és kiépítésére irányultak. Annál inkább sajnálkozva vesszük tudomásul, hogy - most részletelemeket nem említve fel - magának a tárcának az irányítója a "Könyvtári levelező" című idősz akos kiadvány 1998. évi első számában arról ír, hogy "ha az iskolának nincs könyvtára, a településnek viszont van, és a település vállalja, hogy ellátja az iskolai könyvtári funkciókat, akkor ezt a normatívát - tudniillik amit a törvény biztosít - megkapha tja a települési könyvtár is." Nem lenne semmi baj, kérem szépen, ha arról lenne szó, hogy ideiglenes, áthidaló megoldásként - erőteljesen hangsúlyozva, amit mi a törvény szövegéből kiolvasni véltünk - arról lenne szó, hogy hogyan hidalnak át pillanatnyi n ehézségeket, hiszen lábdobbantással nem lehet könyvtárakat teremteni. De itt egy olyan lazító lépésről van szó, amely megengedi, hogy az iskolai könyvtárak szorgalmazott ügye elejtésre kerüljön, és helyettük a már meglévő települési könyvtárak - bizonyos p ótköltséget élvezve - az iskolai könyvtárakat mintegy helyettesítsék. Jól van ez? Nem, ez nagyon rosszul van! Mert ez bizony jelzés lehet azok számára, akik az iskolai könyvtárak ügyét nem szorgalmazni, hanem akadályozni akarják ilyen vagy olyan meggondolá sokból. S történik ez - ezt már csak egy tiszteletadás kedvéért mondom - töviskoszorúként Jobbágy Károly halálát alig követően, aki az iskolai könyvtárügyet mint a magyar művelődésügy nagy követelményét mutatta fel. Ne lett légyen hiába! Köszönöm szépen. ( Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Zoltánnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárának. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ami 184849et illeti: touché. Ez menthetetlen, erre nincs mit mondani, egy ilyen nyomdahibát valakinek észre kell vennie, képviselő úrnak ebben száz százalékig igaza van. Nem tudok rá semmiféle mentsége t.
