Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
1004 Ha azt mondjuk, hogy ez csak egy szélesebb törvénycsom ag keretében tárgyalható - tehát az egész rehabilitációs kérdést, a megváltozott munkaképességűek kérdését, a rokkantosítási eljárás és a rokkantnyugdíj kérdését hozzá akarjuk csatolni , akkor megint elhalasztódik ennek az alapvető és nagyon egyszerű törv énynek a megalkotása. Külön lehet választani, lehet kis lépésekben is egy törvénycsomagot - részenként is - megalkotni. Az, amit most a törvényjavaslat előterjesztői előterjesztettek és javasolnak, az olyan egyértelmű és világos dolog! Legalábbis annak a meghatározott része, hogy nem kell félnünk attól, hogy ezeket a legfontosabb dolgokat később meg kell változtatnunk. Csak megfelelő időt kell hagyni a kormánynak, a parlamentnek arra, hogy mindezt megvalósítsa. Ne mondjuk azt, hogy majd azonnal vagy holnap azonnal, hanem megmondjuk azt, hogy ezt öt, mást pedig tíz év múlva tudunk megvalósítani. De mondjuk meg! Tegyük meg ezeket az első lépéseket! Azt hiszem, az után, amit ennek a társadalomnak nyolctíz éven keresztül át kellett élnie, ezek a törvények lesz nek azok, amelyek biztatást és reményt adnak, hogy itt valóban van esély egy olyan társadalom felépítésére, egy olyan társadalom működésének reményét látjuk, amelyik valóban megpróbálja az esélyek nagyobb egyenlőségét megkeresni, megtalálni. Ez egy óriási feladat! Az idők, a korok változnak. Az esélyek egyenlősége is mindig más okból termelődik újjá. De azt a törekvést kell látni a társadalomnak, hogy ezt felvállalja a parlament, és ahogy az idő és a lehetősége engedi, nagyon tudatosan törekszik ezeknek a t örvényeknek a megalkotására. Befejezésül hadd mondjam el, nem függetlenül ettől a törvénytől: Thomas Mann a század egyik nagy regényében azt írja, hogy az élethez két út vezet. Az egyik út az egyszerű, derék, becsületes út. A másik út a rossz út, amely a m egpróbáltatásokon, a betegségeken, a halálon át vezet - a halál szimbolikus felfogásáról van itt szó. De ha ezen az úton keresztül jutunk el az egyszerű, derék, becsületes megoldásokhoz, akkor ez az út zseniális! Azt hiszem, minden nép életében van egy oly an szakasz, amikor eljutott a jól rendezett, jól szervezett társadalomig; amikor ő megtette a sok megpróbáltatás után a maga zseniális útját. Minden népben van valami zseniális. Azt hiszem, itt, most, KeletKözépEurópában mi tesszük meg - a sok rossz, a sok megpróbáltatás, betegség és szimbolikus értelemben a halál útja után - azt az utat, amikor eljutunk az egyszerű, derék, becsületes megoldásokig. Nem azért, mert túl egyszerű a törvényeket megalkotni, nem azért, mert nem bonyolult az élet, nem azért, me rt hihetetlen bonyolult és ellentmondásos a modern társadalom, hanem mert megtaláljuk végül azokat az egyszerű, derék, becsületes megoldásokat, amelyek végül zseniálisak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Szabad György képvise lő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt; őt követi majd Dögei Imre, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többen feltették nekem a kérdést, hogy az elmúlt hét elején miért javasoltam a szavazatok újraszámlálását, hiszen a dolog úgy festett, hogy sok más hasznos és fontos törvényjavaslattal együtt ez sem fér már bele az Országgyűlés ez idei programjába. (17.20) Legyen szabad erről szólnom néhány mondatot. Úgy gondolom, hogy az egészségkárosodott emb erek - szívesebben használom ezt a fogalmat, mint a fogyatékost - érzékenyebbek másoknál. Azt hiszem, aki ilyen emberekkel tartósan kapcsolatba kerül, aligha fog vitatkozni ezzel - érthető is. S az egészségkárosodott, érzékeny emberek csalódása, egy remény ségük meghiúsulása számukra nagyobb megrázkódtatást jelent, mint a többi - azt kell mondanom , az egészséges személyeknek. Gondoljuk el, itt a vitában felmerült, hogy hosszú ideje szó van ilyen törvény megalkotásáról. De ebben a ciklusban, ennek a ciklusn ak a végén ez nagyon konkretizálódott.
