Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
954 ezer hektár, tehát tíz év alatt csaknem 55 ezer hektár szőlőültetvényt számoltak fel a termelők önként, a saját költségükre. Ezzel párhuzam osan jelentősen csökkent a szőlőtermelés mennyisége is: 837 ezer tonnáról 620 ezer tonnára. Szerencsére a hatékonyabb gazdálkodás következtében az átlaghozam növekedett. Számunkra most az is fontos, hogy az uniós belépésig ne kelljen a gazdáknak kényszerűs égből felszámolniuk ültetvényeiket, mert az uniós tagságot követően már egyszerűen nem lesz mód helyreállítani a megsemmisülő szőlő- és bortermelő helyeket. Ma 1 hektár szőlő telepítése megközelítőleg 3 millió forintba kerül, és ez az új ültetvény négy évi g nem hoz hasznot. Ebből látszik: milyen nagy kár a kivágott szőlőért. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a kivágott ültetvényeket a belátható jövőben nem fogjuk tudni pótolni. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvénynek elsősorban a termel ői bázist kell megvédenie, elsősorban a szőlőtermelő gazdák érdekeit kell szolgálnia. Ez az egész ország gazdasági érdeke. A most tárgyalt törvénytervezet egészében véve alkalmas erre a feladatra. Reméljük, hamarosan elkészül a borkönyv, amely egységes és részletes szabályozást fog adni a törvényben nem tárgyalt kérdésekben is. A törvény egészében véve tehát alkalmas, de a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint több ponton szükséges kiigazítani, pontosítani. Az országban az évtized egyik legjobb szürete t örténik most, ezekben a napokban, hetekben, jó lesz a termés, és jó lesz a bor minősége is, amely belőle készül. Csak éppen az ára lehet kedvezőtlen. A sajtó arról számol be, hogy a felvásárlási árak 20 százalékkal is elmaradhatnak a tavalyitól. Egyes véle mények szerint 1 millió hektoliter eladatlan borkészlet van most az országban, a szüret idején. Miközben a fáradságos munkával, gondosan készült borok egy része eladhatatlan, vagy éppen nagyon olcsó áron adható csak el, addig az egészségkárosító csinált bo rok szinte korlátlan mennyiségben jutnak el az emberekhez. A borhamisítás akkora üzlet, hogy abba állítólag már az olajmaffia is beszállt. Jó üzlet a bort hamisítani, mert nem kell hozzá szőlőföldet vásárolni, szőlőt telepíteni, a szőlőt négy évig művelni, hogy termőre forduljon, nem kell a szőlőt szüretelni, a bort sok munkával elkészíteni, és nem kell semmiféle adót fizetni. Ami azonban a maffiának jó üzlet, az rossz a tisztességes Magyarországnak. Rossz annak, aki megvásárolja az olcsó folyadékot, mert a csinált bor károsítja az egészséget. A legtöbb hamis borban csak alkohol, víz és aroma van, hiányoznak belőlük a bor természetes anyagai. Rossz a szőlősgazdának, a bortermelőnek, mert a bor literjének előállítása 6070 forintba kerül, de a hamis bort már odaadják 50 forintért is, így a valódi jó minőségű bor látszólag drága lesz. Az eladatlan borkészletek egy részéért - vagy akár az egészéért is - a hamis bor a felelős. Rossz az egész országnak, hiszen a magyar bor jelképe is Magyarországnak, a borhamisítá s hírei eljutnak a világba, és rombolják a magyar bor presztízsét - és így az országét is. Tisztában vagyunk vele, hogy egyetlen törvénnyel a borhamisítás nem akadályozható meg. Helyes, hogy a törvénytervezet szigorítja a hamisítás büntetési szankcióit, de ahhoz, hogy eredményt érjünk el, szükség van az állam elszántságára. A hamis bor készítőjének szembe kell néznie nemcsak a bírság összegével, hanem egy teljes államigazgatási ellenőrzési folyamattal. A bírságot követően legyen kötelező az adó- és a társad alombiztosítási ellenőrzés, és esetleg ennek következményeképpen a szigorú bűnvádi eljárás is. Ha az állam - mint eddig - bizonytalan magatartást tanúsít, szinte eltűri a hamis bor készítését, akkor az emberek ezt látják, és levonják a tanulságot. Csak egy elszánt és erőteljes kormánypolitika vethet véget a borhamisításnak, az emberek egészségkárosításának.A Magyar Demokrata Fórum határozott álláspontja az, hogy ezen a területen is szükség van a kíméletlen rendteremtésre, a tisztességes emberek védelmére. A borhamisítás elleni küzdelem Magyarországon törvényi szinten 1892ben kezdődött, és azóta összesen hat törvény foglalkozott a borhamisítással - ez a hetedik. Az 1893. évi XXIII. törvénycikk már pontosan meghatározta a mesterséges bor fogalmát: mesterséges a bor akkor, ha nem kizárólag szőlőből, illetve mustból készül, és a tisztított szeszen és borpárlaton kívül bármi mást hozzáadtak. A szabályozás már ekkor tiltotta a mesterséges bor készítését, raktározását, forgalomba hozatalát,
