Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
949 Én kicsit viszont azt látom az országjárás során, hogy a hegyközségeknél az elmúlt két és fél év tapasztalata azt mutatja, kicsit ugyanaz a helyzet, mint a magyar agrárkamaráknál, hogy túl szigorúan kezdődtek - err e majd később kitérek, főleg a felvásárlókkal vannak gondok , túl szigorúan és túl hamar próbálná azokat az adminisztratív intézkedéseket megtenni, amikkel nyilván egy köztestület szervezése jár, és ez már az agrárkamaránál is problémákat jelentett. Mert először véleményem szerint a jóságát kell valaminek bebizonyítani, hogy szinte kívánkozzanak az emberek, a gazdák abba a köztestületbe, és akkor biztos, hogy a jó hír is nagyon ragadós, a többi gazda is hamar követni fogja a gazdatársait, mondjuk, aki belé pett akár a kamarába, akár a köztestület hegyközségbe. A törvény azért jó, mert ezt a kettősséget kiküszöböli, tehát módosítja az agrárkamarákról szóló törvényt, és aki, mondjuk, hegyközségi tag, és ha agrárkamarai kötelezettség alá nem esik más tevékenysé ge, akkor nem kell oda belépnie. Tehát ezt a kettősséget bizonybizony nagyon indokolt volt, már sokkal hamarabb meg kellett volna szüntetni. Természetesen gondok vannak ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozottságával, és módosító indítványokkal mi is szer etnénk jobbítani. Például azt hiányolom benne, hogy ahogy az 1500 négyzetméterről 500 négyzetméterre leszállította az árutermelő szőlő alsó határát, ez nyilván több tízezer szőlőtermelő embert fog érinteni. Hivatkozik a törvényjavaslat a Somlóra és a mecse kaljai bortermőhelyekre, borvidékekre, hogy ott nagyon elaprózottak a szőlőtermő területek, de igazi hatásvizsgálatot nem fedeztem föl a törvényjavaslatban, hogy az indokolná az 1500 négyzetméterről a harmadára, 500 négyzetméterre való csökkentése. Ez nagy on sok embert fog érinteni, és tudomásul kell venni - ahogy előbb hallottuk , hogy nemcsak ital, hanem kenyér is a szőlőtermesztés, ezért nagyon sok embernek kellhet még az az egykétezer forint is, ami a hegyközségi díj, hegyközségi járulék; még az is pé nzbe fog kerülni, hiszen így most kötelező hegyközségi tagságba kerülnek ezek az emberek, és érinti őket. A törvény másik hibájának látom, hogy a hatályos, illetve majd most év végén, ha például a jövedéki törvényt elfogadja a parlament, a készülő többi tö rvénnyel milyen összhangba kerül. Mire gondolok? A jövedéki törvény vitája során már szóba került, hogy a sört a tisztelt kormányzat preferálni fogja, támogatni. Pozitív megkülönböztetésben részesíti most a sört, tehát gyakorlatilag ez negatívan fog hatni a borfogyasztásra... (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) De igen, hiszen a sörnél csak 6,40nel, nem pedig az átlagos 10,5 százalékkal lesz a jövedéki növekedés, hanem ott csak 6,4 százaléka! A sör és a bor ilyen szembeállítása fogja eredményezni, hogy az 1 millió hektoliter bornak, ami ma az országban feleslegben van, sajnos az exportlehetősége eléggé kicsi. És a kormányzat tesz most erőfeszítéseket, plusz exporttámogatást ad a borlepárlásra, ami nagyon helyes, egyetértünk ezzel a támogatási formával, de akkor egyértelműen összhangba kellene hozni például a jövedéki törvénnyel, ahogy említettem. (14.40) A másik: a pezsgőt most a jövedéki termékkörbe beveszik - nyilván ez sem segíti a bor pozícióját. Ezeket a hatásvizsgálatokat jobban el kellett volna végez ni. A másik: a hegyközségekről szóló törvénymódosításban a 11. §ban olvashatjuk, hogy a származási bizonyítvány kiadását a hegyközségi vezetőség megtagadhatja, sőt meg is tagadja attól, akinek járulékfizetési hátraléka van. Itt is a fokozatosság elvét hiá nyolom. Szegények az emberek, viszonylag tájékozatlanok, nyilván nem szoktak hozzá az elmúlt évtizedekben ahhoz, hogy őnekik önállóan, szinte vállalkozóként kelljen élni, dolgozni, és gyakorlatilag ez most mind azt eredményezi, hogy bármilyen személyes bos szú is vezet, mondjuk, egy hegybírót és akik a származási bizonyítványt kiadják, azzal szemben egy egyszerű hegyközségi tag rögtön olyan szankciót szenved el, olyan hátrányt kénytelen elszenvedni, hogy ha bármilyen ok miatt járulékfizetési hátraléka van, a kkor nem kapja meg a származási bizonyítványt, nem tudja eladni a borát. Tehát úgy érezzük, hogy ezeket mindenképpen finomítani kellene. Nem a drasztikus büntetést, a büntetési lehetőséget megadni az adott köztestületeknek, hanem gyakorlatilag a fokozatoss ág elvét -
