Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
950 ahogy az agrárkamaránál is már az előbb említettem , a meggyőzést, a jónak a bemutatását érvényesíteni. És higgyék el, tisztelt képviselőtársak, ha látják, hogy megéri annak a hegyközség tagjának lenni, akkor a többi ember is követni fogja őket . Egyetértünk azzal, hogy a hegyközségről szóló törvénymódosítás egyszerűsíti az adminisztratív, a pénzügyi terheket a hegyközségi tagoknak. Gondolok arra, hogy akár több hegyközség is közösen alkalmazhat egy körhegybírót, tehát az önkormányzatiságból átve tt körjegyzőségnek a mintájára - ezt csak a közérthetőség kedvéért mondom el , tehát az önkormányzatiság példájára a körhegybírói státusz megalkotásra került ebben a törvényjavaslatban. Egyetértünk: mindent olcsóbban, amit lehet, a lehető legolcsóbban kel l csinálni ebben a szegény világban - ezt kell megoldani. És teljesen egyetértünk azzal, hogy akár több kisebb hegyközség közösen alkalmazhat egy megfelelő szakközigazgatással rendelkező körhegybírót. Ezeket a törekvéseket természetesen támogatjuk, és a bi zottsági meghallgatáson az általános vitában is kifejtettük ezeket. Mondom, továbbra is hiányolom elsősorban azt a drasztikus lépést, hogy az 1500 négyzetméterről levisszük 500 négyzetméterre: ez hány embert érint, kiket, és az emberek, akiket é rint, akik bekerülnek a kötelező hegyközségi tagsági körbe, azok hogyan viszonyultak ehhez, hogyan érinti őket. Természetesen szükség volt a bortörvényre, hisz 1970 óta - több módosítással együtt - egy törvényerejű rendelet szabályozta ezt a nagyon kényes területet. Egyetértünk azzal is, hogy azok, akik a minőséget, a származást, a fajtára jellemző rendtartásokat nem tartják be, akik hamisítják a bort és a magyar népnek, a többi magyar szőlő- és bortermelőnek kárt okoznak, azt bűncselekménynek kell minősíte ni. Egyetértünk azzal, hogy sokkal nagyobb hatékonysággal és hatásfokkal rendelkezzenek a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségektől kezdve a vám- és pénzügyőrségnek azok a szervei, amelyek valóban elriasztó jelleggel lennének arra, hogy a becsületes szőlőtermel ők nem tudják eladni a szőlőt azért, mert esetleg mások több ezer hektókat pancsolnak, hamisítanak, és valóban nem tőkésborokat árulnak. Ezekkel szemben a legkeményebb eszközökkel kell fellépni. Egyetértünk azzal a törekvéssel is, hogy az Európai Unióban - éppen a magyar kárpátmedencei sajátos klíma- és földrajzi helyzetet kihasználva - egy külön geográfiai egységként lehessen bortermő helyként, borvidékként megnevezni az egész Kárpátmedencét. Talán ez nagyon nagy lehetőséget adna a későbbi magyar borexpo rtra. Szükség is van erre, tisztelt képviselőtársak, hisz a tizenöt európai uniós tagországnak több mint a fele, nyolc, jelentős borexportáló, tehát nyilván hatalmas konkurenciával kell megküzdenünk, hogyha bekerülünk az Európai Unióba. Tehát nyilván addig is nagyon fontos feladat, hogy a mostani nagyon alacsony borexportárainknak akár a kétszeresét el tudjuk érni. Véleményem szerint erre van is lehetőségünk. A bizottsági meghallgatáson, a bizottsági ülésen elmondtam a szlovák és a magyar tokajhegyaljai bo rvidékünket érintő problémát. Ott a minisztériumi tisztviselő megnyugtatott, hogy a szlovákok már csak - nem tudom most az adatokat , mondjuk, 10 ezer a 300 ezerhez: 10 ezer liter bort tudtak exportálni, míg a magyarok gyakorlatilag 300 ezret tudtak TokajHegyaljáról exportálni. Én azért továbbra is mondom, hogy természetesen 1924 óta TokajHegyalja a magyar bortermővidékhez tartozik, hisz az elszakadt, Szlovákiához került három magyar község már nem szerepelt 1924ben sem a tokajhegyaljai borvidék termőh elyei között, és ezért minden erőt, diplomáciai eszközt meg kell tenni ahhoz, hogy TokajHegyalja valóban a magyar borexportot segítse elő. Még egyszer mondom: a probléma gyökerét az 1500 négyzetméterről az 500 négyzetméterre levitelben látom. És a másikat pedig abban, hogy ugyanilyen arányban, tehát a harmadára csökkentették a kötelező hegyközségi tagságnál a 7 hektót és 500 kilogrammot, tehát aki felvásárol 5 mázsa szőlőt. Tehát nemcsak a termelők, hanem a felvásárlók is tagjai az adott hegyközségeknek. A
