Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR, a európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
913 A törvényjavaslat társadalmi és gazdasági hatásai rendkívül jelentősek. A bizottság az ülésén meg állapította, hogy ezekre a szempontokra ennek a tervezetnek az indoklása nem tér ki érdemben, pedig a törvényalkotókat nagymértékben segítené munkájukban. Nagyon lényeges pontja a javaslatnak az, hogy a mindenkori kormánynak minden évben be kell számolnia az Országgyűlésnek az agrárpolitikai célkitűzésekről és azok teljesítéséről, valamint a költségvetési támogatás felhasználásáról. Kiemelendő elem, hogy meghatározza az agrártámogatások prioritását, egyrészt a magántulajdonon alapuló magángazdaság, ezen bel ül a családi vállalkozások, másrészt a vegyes üzemstruktúra támogatását. Pozitívan értékelhető, hogy meghatározza a támogatások fő céljait, és azt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásig milyen támogatási formákat kell alkalmazni. A bizottság a törvény javaslatot a nemzeti agrárprogrammal és más törvényekkel összefüggésben is az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel összhangban lévőnek ítéli. A törvényjavaslat áttekinthető, nyelvhelyesség és közérthetőség szempontjából megfelelő. Tisztelt Képviselő társaim! A fentieket összefoglalva a törvényjavaslatot a környezetvédelmi bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldali padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm! Tisztelt Országgy űlés! Az európai integrációs ügyek bizottságának előadója dr. Lövey László Gábor úr. DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR , a európai integrációs ügyek bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az európai integrációs ügyek bizottsága 1997. szeptember 17én tárgyalta az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslatot. A bizottságban a tárgyalás során négy kérdéskör, négy kritikai észrevétel körül alakult ki vita. Az első kérdéskör: helyese a GDP növekedéséhez kötni az agrártámogatás mértékéne k növekedését, és mindezt az 1998. évi alapról mint bázisról indítani. A vitában elhangzottak szerint ez olyan pozitív diszkriminációt eredményezhet, amely más ágazatoknak is felkeltheti az érdeklődését, és esetleg alkotmányossági kérdéseket is felvet. Más részt felvetődött, hogy nem kellenee azt megmondani, hogy mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan felhasználható összeg. Könnyen előfordulhat, hogy a helyzet változásával, az idő múlásával a meghatározott összegnél többre, illetőleg kevesebbre lenne szükség. A második kérdéskörben felmerült, hogy amennyiben egzaktul meg akarja határozni a törvénytervezet a támogatások összegét több évre előre, tehát indexálni akar, akkor miért ne lehetne kísérletet tenni arra, hogy külön intézkedne a tervezet a mi rem énybeli európai uniós tagságunkat megelőző időszakra, és intézkedne a későbbiekről is annak függvényében, hogy milyen mértékű támogatást kapunk majd az uniótól, vagy ezt egy későbbi módosítást kilátásba helyezve oldaná meg. A harmadik kérdéskörben a vitába n elhangzott, hogy amennyiben konkrétan meghatározza a tervezet az agrártámogatások mértékét, akkor ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy megcsináljuk a költségvetés, az agrárköltségvetés egy részét előre, esetleg több évvel előre. A negyedik kérdéskörben az merült fel, hogy megfelelőe a törvényi forma. Az eddigi gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a szándékok világos kifejtése, a végrehajtás feltételeinek pontos meghatározása nélkül inkább országgyűlési határozati formában szokott megjelenni. Az illetékes m iniszter évenkénti beszámoltatása pedig nem csak törvényi előírással valósítható meg. Egyebekben a bizottság a törvénytervezetet szükségesnek, időszerűnek és európai uniós csatlakozásunk szempontjából is megfelelőnek találta. (11.40)
