Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BOGÁRDI ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
911 típusú üzemek vannak Magyarországon, milyenek a jövedelemviszonyaik, mert csak ez alapján lehet reális, megalapozott kormánydöntéseket hozni. A bizottság többsége nagy horderejűnek és fontossá gúnak tartotta a benyújtott törvénytervezetet, melyben tükröződnek a szakma által kiérlelt javaslatok is. Annál is inkább fontos a mielőbbi elfogadása, mert ezáltal is hozzájárulhatunk az élelmiszergazdaság stabilitásához és fejlődéséhez. Köszönöm megtisz telő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Bogárdi Zoltán úrnak, aki a bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. BOGÁRDI ZOLTÁN , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A parlament asztalán fekvő, négy oldalnyi, összesen kilenc paragrafusból álló, "Törvénytervezet az agrárgazdaságról" címet viselő előterjesztést általános vitára alkalmatlannak tartotta az ellenzék. Tettük ezt azért, mert úgy tűnt, hogy a vitában kormánypárti és ellenzéki oldal nem ugyanazt az előterjesztést olvasta. Úgy hisszük, az a széles körű közmegegyezés, amiről az előterjesztés preambuluma beszél, egyszerűen nem igaz. Nem volt semminemű közmegegyezés e vo natkozásban, s a kormány úgy terjesztette be ezt az előterjesztést, hogy erre szüksége sem volt. Tudnám idézni - majd vezérszónoklatomban meg is teszem - azokat a jegyzőkönyveket, amelyek ezt tanúsítják. Való igaz, az ilyen törvényeket a világon mindenhol, mivel nem egy ciklusra vonatkoznak és általában a következő kormányoknak kell végrehajtani, a lehető legszélesebb körű megegyezéssel alkotják meg. Szeretném emlékeztetni a kormánypárti oldalt: az a bizonyos német törvény, amire önök hivatkoznak, hatéves e gyeztetés után született meg a szövetségi parlamentben. Ennek alapján csak azt tudom javasolni a kormánynak, ezt az előterjesztést vonja vissza, ezzel ne töltsük az időt, mert minden konkrétumot mellőz, nincs értelme ezzel foglalkozni. Viszont sokkal inkáb b volna értelme azokkal a törvényekkel, amelyek emiatt csúsznak. Többéves késésben van a csősztörvény, tisztelt képviselőtársaim. Azzal kellene foglalkozni a parlamentnek, mert megint betakarítás van, csősztörvény nincs, és a gazdák nem tudják megvédeni a termékeiket. Talán reményemnek adhatok hangot a vonatkozásban, hogy 1998 után olyan koalíció jön létre, amelyik hajlandóbb lesz a megegyezésre, és akkor el lehet fogadni egy olyan törvényt, ami átívelhet több kormányzati cikluson. Köszönöm. (Szórványos tap s a jobb oldalon .) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. A költségvetési bizottság előadója Francz Rezső úr. Megadom a szót. FRANCZ REZSŐ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság szeptember 17én megtárgyalta az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot időszerűnek és szükségesnek tartja. A törvényjavaslat indoklása általában és részleteiben megfelelő. A törvényja vaslat keretjellegű, de ahhoz, hogy az agrárterületen működő vállalkozások viszonylag stabil és kiszámítható feltételek között tudjanak működni, a törvényerejű szabályozásra feltétlenül szükség van. Szükségesnek látszik, hogy az agrárágazat szerepét, az ag rárpolitika legfontosabb célkitűzéseit, az agrárágazat támogatásának mértékét és a támogatások elveit, valamint a szükséges garanciákat törvény szabályozza. (11.30) A bizottság fontosnak tartotta az uniós csatlakozás szempontjából éppen úgy, mint a hazai p iacszabályozás feltételrendszerének javításához az agrárágazat információs hátterének
