Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
902 A közös vállalatok száma azonban tényleg csekély, és úgy ítéljük meg, hogy a közös vállalat mint szervezeti forma fenntartása nem indokolt nemzetgazdasági szempontból, és jogi szempontból a kezelhe tőségük problémát jelent. Itt a merészebb megoldás számunkra elfogadható lett volna. Kíváncsian várjuk, hogy a vitában lehete a törvényt ebbe az irányba terelni. De hangsúlyozom, ez nem sok vállalatot érint. Végezetül meg kell említeni, hogy ismét szóba k erült a betéti részvénytársaságnak vagy a csendestársaságnak a társasági formák sorába való illesztése. Ezek a javaslatok azonban nem nyertek támogatást, mert a törvényelőkészítők úgy ítélték meg, hogy a létező társasági formákkal mindenfajta valós igényt ki lehet elégíteni. A helyzet azonban az, hogy a gyakorlat megmutatta: a betéti társaságokkal kapcsolatban vetődnek fel komoly problémák. Hogy csak egy példát említsek: az egyes megyékben másként értelmezik annak a szabályait, hogy egy betéti társaság bel tagja hogyan léphet ki a társaságból, és hogyan adhatja át a beltagi jogát egy másik jogi személynek. Egyes helyeken ezt úgy értelmezik, hogy a betéti társaság beltagja akkor léphet ki a cégből, ha végelszámolással a betéti társaság elszámol, majd valaki a z újjáalakult betéti társaságba beltagként belép. Más cégbírósági gyakorlatban más megyékben azt elfogadták, hogy mintegy a beltagságot megvásárolja egy más belépő személy, és egy egyszerű szerződéses aktussal, a társaság jóváhagyásával, meg lehet oldani e zt a problémát. Kétségtelen, hogy a betéti társaságok viselkedése, működése más problémákat vet fel. Mi el tudtuk volna fogadni, ha ez a csendestársaság vagy betéti részvénytársaság forma valamilyen módon jogot nyer ebben a törvényben. Egy másik nagy terül et a jogi szervezeti formákon túl az a kérdés, hogy kógensen vagy diszpozitívan kellene szabályozni a társaságok életét, a nekik történő jogokat és az ezekkel való élést. Nyilvánvaló, hogy a Gt. értelmezése során ez jelentős problémát okozott, tehát hogyan kell: kötelező érvénnyel vagy megengedően értelmezni a törvényt. A jelenleg érvényes törvény általánosságban azt mondta ki, hogy a felek az egymás közti viszonyokban a társasági szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, és közös megegyezéssel akár e l is térhetnek a társasági törvény rendelkezéseitől. Az eltérés azonban csak ott nem megengedett, ahol a jogszabály ezt kifejezetten megtiltja. A részvénytársasággal kapcsolatban a törvény fordított módon szabályoz, általában kógensnek nyilvánítja a szabál yokat, s csak ott enged eltérést, ahol a törvény ezt kifejezetten megengedi. A problémák jórészt abból adódtak, hogy a törvényalkotó nem tudta következetesen végigvinni a jogszabályban a fenti elveket. Nem mondta ki például az adott formától való eltérés t ilalmát sok olyan helyen, ahol pedig a szabályozás rendszeréből, logikájából, a rendelkezés céljából egyértelmű volt, hogy nem lenne szerencsés a felek eltérő megállapodásának megengedése. Ilyen esetekben a bíróságoknak kellett különböző, elméletileg nem m indig kifogástalan jogelvek kreálásával vagy alkalmazásával gátat vetnie a felek szabad szerződéskötésének. Az új törvény előkészítése során ezt a jogbizonytalanságot eredményező helyzetet mindenképpen meg kell szüntetni, én úgy gondolom, és sokkal pontosa bban, minden olyan esetben ki kell mondani a szabályoktól való eltérés tilalmát, ahol ez indokoltnak mutatkozik. Ekkor azonban kiderül - véleményünk szerint , hogy sokkal több esetben kellene ezt a tilalmat kimondani, mint ahány szabály maradhatna diszpoz itívnak, és ez egy jelentős problémát jelenthet. Mert miféle főszabály az, amely alól több kivétel van, mint ahány esetben a főszabályt alkalmazni lehet? A megoldás kézenfekvőnek látszik: általánossá kell tenni a részvénytársaságoknál alkalmazott szabályoz ási módot, vagyis azt kell általánosságban kimondani, hogy a törvény szabályai kógensek, az azoktól eltérés csak akkor lehetséges, ha ezt az eltérést a törvény kifejezetten megengedi. Álláspontom szerint a tervezetnek ez a szabálya elméleti és gyakorlati s zempontból sem feltétlenül helyes.
