Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
878 hatáskörrel. Ki kell emelni, hogy a közgyűlés jogkörét az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése alapján a küldöttgyűlés is gyakorolhatja. Azt azonban ki kellene mondani, hogy a küldöttek létszáma p éldául harmincnál kevesebb nem lehet. A törvényjavaslat erényei közé lehet sorolni, hogy egyértelműen meghatározza, hogy a közösségek egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek az egyszerű kezesség s zabályai szerint. Ez a felelősség az összegszerűséget tekintve nem korlátozott, de nem egyetemleges, tehát a közösség egészét terhelő meghatározott kötelezettségekért, az egyes tulajdonostárs a tulajdoni hányada szerint megosztott részéért köteles helytáll ni. Így a külső követelésnél nem állítható előtérbe a közös költségekhez való hozzájárulás közgyűlés által meghatározott kötelezettségét nem teljesített tulajdonostárs felelőssége. A tulajdonostársi hátralékok behajtása, a társasház fizetőképességének megő rzése nagy feladat. Jelenleg a társasházaknak polgári peres úton kell érvényesíteniük a követelését a hátralékosokkal szemben. A bírósági és a végrehajtási eljárás elhúzódása komoly gondot okoz. Az ilyen ügyekben nem ad megfelelő segítséget az illetékfelje gyzési jog biztosítása sem. A törvényjavaslat továbblép ebben a kérdésben, amikor kimondja, hogy a hátralékos tulajdonjogát jelzáloggal lehet terhelni a közgyűlés határozata alapján. A társasház fizetőképességének megőrzését szolgálja az is, hogy a közös t ulajdon egyes elemeinek - amely önálló ingatlanként kialakítható vagy amelyen a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető - megszüntetését a közgyűlés határozata alapján a bíróságtól lehet kérni, ha az a kisebbség méltányos érdekeit nem sérti. Úgy látom, hog y az átmeneti rendelkezések között lehetővé kell tenni, hogy a törvény hatálybalépését követő egy éven belül a társasházak kétharmados szavazattöbbségű határozattal átalakulhassanak lakásszövetkezetekké. Jónak tartanánk, ha a társasházak lakásszövetkezetté alakulásukkal a belső közhasznúságnak megfelelő nonprofit üzemelési módot választhatnák. Meggondolandó, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek közötti átjárhatóságot nemcsak az átmeneti rendelkezések között szabályozza a törvény, hanem erre a tagok ké tharmados többségű szavazatával bármikor lehetőség nyílna. Egyébként a törvényjavaslatot a javasolt kiegészítésekkel, illetve a módosításokkal támogatom, és elfogadását javaslom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Takács Imre k épviselő úrnak, MSZP. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hazánkban a mintegy 5 billió forintot kitevő nemzeti vagyonnak durván 20 százalékát teszik ki a lakások és azok felszerelései. Az összlakásállománynak mintegy egynegyede társash áz. Ezen házak állagának megóvása és a hatékony gazdálkodás megköveteli a törvényjavaslat elfogadását, esetleges módosítását. Helyénvaló, hogy a törvényjavaslat szerint a társasháztulajdonosok más társaságokhoz hasonló jogosítványt kapnak. A társasházi tu lajdon sajátosságából következik az, hogy a törvényjavaslat szerint a közösséget terhelő kötelezettségekért a tulajdonostársak csak tulajdoni hányaduk részével felelősek. Egyetértek a törvényjavaslattal abban is, hogy azon közös tulajdonban lévő helyiségek megszűnjenek, amelyekre a lakótársaknak már nincs szükségük. Az épületek, tetőterek beépítésével nemcsak jelentős pénzügyi forráshoz juthatnak a társasházközösségek - és ezáltal a felújításuk jobban is megvalósítható , hanem így alacsonyabb fajlagos költ séggel növelhető a nemzetgazdaság lakásállománya. Ezt egy igen fontos dolognak tartom, tudniillik régi tapasztalat az, hogy az élelmiszer és a lakás hiányánál semmi sem tudja jobban veszélyeztetni a szabadságot. A törvényjavaslat hozzájárul a lakáshiány mé rsékléséhez is.
