Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
877 tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okira tban a külön és közös tulajdont kell meghatározni, valamint az ingatlannyilvántartáshoz szükséges adatokat jelezni. Az alapító okirat döntése szerint lehetőség van arra, hogy a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költsé g viselésének szabályait, a szervezetiműködési szabályzat állapíthassa meg. A szervezetiműködési szabályzat elfogadásához, illetve módosításhoz a közgyűlés kétharmados szavazattöbbségi határozatára van szükség. Az átmeneti rendelkezések szerint a már műk ödő társasházak is alkothatnak szervezetiműködési szabályzatot. A törvényjavaslat vitathatóan írja elő, hogy az alapító okirat mellett a szervezetiműködési szabályzatot is csatolni kell az ingatlannyilvántartási iratokhoz. Meglátásom szerint a szervezet iműködési szabályzat nem érintheti a tulajdoni viszonyokat, ezért a becsatolása az ingatlannyilvántartási iratokhoz csak akkor lenne indokolt, ha a társasházak törvényességi felügyeletét a földhivatalok látnák el. Ehhez azonban az kellene, hogy a földhiv atalok is a bírósági szervezethez tartozzanak, és jogosultak legyenek törvényességi felügyelet ellátására. A törvényjavaslat a jelenlegi szabályozásnál szélesebb jogkörrel ruházza fel a közgyűlést, hiszen dönthet minden olyan kérdésben, amelyet az alapító okirat, illetve a szervezetiműködési szabályzat nem utal más személy vagy szervezet hatáskörébe. Azzal feltétlenül ki kell egészíteni a törvényjavaslatot, hogy a közgyűlés határoz a számvizsgáló bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról, ennek hiá nyában ugyanis nincs meghatározva a választásokra jogosult fórum. Véleményünk szerint a számvizsgáló bizottságot kötelezővé kellene tenni az 50 lakásosnál nagyobb társasházak esetében, attól függetlenül, hogy közös képviselőt vagy intézőbizottságot választ anak. Célszerűnek tartanánk úgy megfogalmazni a törvényt, hogy az 50 lakásosnál kisebb társasházak esetében is kötelező legyen a számvizsgáló feladatát ellátó egy személy vagy a számvizsgáló megválasztása. A számvizsgáló bizottságnak, illetve a számvizsgál ónak kiemelkedő szerepe van a tulajdonosi ellenőrzés biztosításában. Ennek azért is lenne nagy jelentősége, mert a társasházaknak a jogi személyiségű lakásszövetkezetekkel szemben nincs törvényességi felügyeletük, és a számszaki, pénzügyi és műszaki tevéke nységet is ellenőrizni kell. Az APEH és a társadalombiztosítási ellenőrzés esetleges és időszakos, és nem a tulajdonosi ellenőrzés eszköze. Azonban nem lenne helyes, ha a számvizsgáló bizottság tenne javaslatot a közös képviselő személyére, mert ez jelölőb izottsági feladat. (22.40) Továbblépve: a rendkívüli közgyűlés összehívásánál a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak írásbeli indítványánál célszerűbb a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelő egyharmadot fenntartani, hiszen az általuk me gbízott személy - ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság nem teljesítette - összehívhatja a közgyűlést. Csak így kerülhető el, hogy egy nagy lakással rendelkező személy egymaga kezdeményezze és össze is hívhassa a közgyűlést egy, akár tizenö t lakásos társasházban. A törvényjavaslat azon rendelkezése, hogy a határozatképtelenség esetén a második közgyűlést nem lehet az első meghívóval azonos napra összehívni, nagyon életszerűtlen, nem erősíti a demokratikus döntéshozatalt. Tapasztalati tények azt mutatják, hogy a határozatképtelenség miatt külön napra összehívott második közgyűlésre még azok sem mennek el, akik az elsőn ott voltak. A társasház működőképességét az is elősegíti, hogyha a közgyűlés a tulajdoni hányadnak több mint felével rendelkez ő tulajdonostárs jelenlétével határozatképes, és ha az alapító okirat, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat másképp nem rendelkezik, akkor a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza. Helyes lenne, ha a törvényjavaslat szavazategyenlőség esetére is tartalmazna rendelkezést, például ez esetben a közgyűlést levezető elnök szavazata dönthetne. Azt is üdvözölni kell a törvényjavaslatban, hogy lehetővé vált a közgyűlések részközgyűlési formában való megtartása azonos napirenddel és a részközgyűlési kör zetet érintő önálló döntési
