Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
876 A tém ától kicsit elszakadva jelezni szeretném, hogy mai iskolarendszerünknek is e feladat elvégzésére alkalmas szakemberek kiképzéséről kell gondoskodniuk. A feladatra az építőipari műszaki főiskolák megfelelő módon tudnak minden oldalról jól kiképzett, ismeret ekkel rendelkező lakásfenntartó mérnököket kibocsátani. Visszatérve az alapkérdésre: a társasházaknak szükségük van jól képzett szakemberre a helyi munkák végzésére, emellett azonban - ha csak látens módon is - egy érdekképviseleti szerv létrehozása és mű ködtetése is fontos lenne. Az érdekképviseleti szervre a magántulajdon szentsége nevében megfogalmazott visszautasítás álságos válasz egy akut, mára már krónikussá vált problémára, amely partikuláris érdekekből fakad. Javasolható mindezek után egy önkénte s részvételen alapuló társasházi szövetség létrehozása, amely szerintem még ellenőrző feladatokat is elláthat a társasházi lakók felkérésére alapján. Azt hiszem, ez a megoldás olcsóbb lenne, mint egy korábban felvetett javaslat, mely a társasházak mérlegbe számolóit könyvvizsgálókkal kívánta volna ellenőriztetni. Egy biztos: a lakóközösség tagjai a lakástól életkörülményeik kereteinek nívós ellátását várják, és nem különböző egyesületekben való szereplési lehetőséget látnak a társasházi lakóközösségben. Az i tt végzett munkát - mely idő- és energiaigényes - a kényszer szülte, melynek elvégzését nem kívánhatja senki sem szerelemből. Befejezésül szeretném ismételni az előterjesztő által elmondottakat. A társasházakról szóló törvény tervezetét az Igazságügyi Mini sztérium a beterjesztést jóval korábban megelőzően elkészítette. A tervezetet ezek után a lakásügyben valamilyen formában érdekeltek legszélesebb köre előtt vizsgáztatta. Számtalan egyetértő és vitatkozó vélemény merült fel a végső változat benyújtása előt t, melyek közül lehetőség szerint minden pozitív javaslat értékelt volt. A legszélesebb demokratizmussal készített előterjesztésben - azt hiszem - pont e miatt a törekvés miatt, hogy az érdekeltek köre rendkívül széles volt, néhány fontos javaslat kimaradt a további viták megelőzése és kizárása érdekében. A parlamenti fő- és albizottságaink is többször tárgyalták a javaslatokat még a beterjesztés előtt. Úgy hiszem, ezek után nem véletlen, hogy a parlamenti pártok vezérszónokai egyöntetűen támogatták az előt erjesztést, noha több részletben különvéleményüket hangoztatták. Ez természetes, az ügyek intézésének megfelelő útja. Ami viszont nem az, ha valaki - például érdekképviselet - ilyen előzmények után a tervezet visszavonására tesz javaslatot mondvacsinált ok ok miatt. Az ilyen magatartást vissza kell utasítani, erre a törvényre ugyanis nagy szükség van. Szükség van arra, hogy ez a törvény mihamarabb lépjen életbe, rendezett viszonyokat, átlátható működést teremtsen egy átalakult, változó, nagyon sok embert éri ntő, nagyon sok gondot jelentő, ezért rendkívül fontos területen. Az előterjesztést természetesen támogatom, és erre kérem önöket is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlé s! Javaslom, hogy vegyük figyelembe képviselőtársunknak azt a felvetését, hogy jó lenne, ha ez a törvény minél hamarabb hatályba lépne. Most Pozsgai Balázs képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP. POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Kedves Képviselőtársaim! Jelenleg Magyarországon körülbelül 1 millió lakás társasházban található. Számuk az 1993 utáni évek lakásprivatizációja következtében ugrásszerűen emelkedett. A mennyiségi növekedés mellett minőségi változás is megfigyelhető, hi szen a hagyományos társasházak mellett több száz külön tulajdonból álló nagy társasházakat is létrehoztak. Az 1977. évi XI. törvényerejű rendelet nem alkalmas a nagy társasházak működésének biztosítására. Alapvetően ezért szükséges az új társasházi törvény megalkotása. A beterjesztett törvényjavaslat leglényegesebb eleme, hogy az alapító okirat kötelező tartalmi elemeinek csökkentésével jelentősen szűkíti azt a kört, ahol a döntéshozatalhoz valamennyi
