Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
834 értelmezte ezt a kérdést vagy a kérdés mögött lévő szándékot. Ez is azt bizonyítja, hogy van tisztáznivaló a kérdésfeltevők között is. Most nem mondok véleményt arról, hogy helyes vagy nem helyes az önök szándéka vagy a mi szándékunk, csak arra akartam reflektálni, hogy vajon valóban olyan egyértelmű és pontos az a kérdés, ami re a népszavazás során az aláírást gyűjtötték. Ezt valóban kérdezem. Nem nyelvészkedés és nem a vessző hovatétele szempontjából, hanem a szövegnek az elolvasása és az "és" kötőszónak a pontos, helyes alkalmazása alapján igenis úgy lehet értelmezni - Gyimót hy Géza színt is vallott, ahogy önmagának ezt megparancsolta , hogy ők nem akarják, hogy belföldi jogi személyek termőföldtulajdont szerezzenek. Akkor önöknek is színt kell vallani, hogy elfogadjáke a belföldi jogi személyek földtulajdonszerzési jogát va gy nem. Azt hozzátehetik, hogy általánosságban el, de nem tudják elfogadni azoknak a belföldi jogi személyeknek a termőföldtulajdonszerzési jogát, amelyeknek külföldi tulajdonosaik vannak. Ez tiszta beszéd! Ezzel - megítélésem szerint - a kormánypártok ré széről is egy csomóan egyetértenek. Gombos András és mások is elmondták, hogy nem a közvetett tulajdonszerzési - mert közvetett tulajdont valóban nem ismer a magyar jog - alapon, hanem más alapon. Ők sem, és sokan nem értenek - például magam sem - egyet az zal, hogy ilyen módon belföldi jogi személy tulajdont szerezzen, miközben külföldi akár jogi, akár magánszemély akár részlegesen, akár egészben az adott belföldi jogi személy tulajdonosa. Tehát ha a kérdések között elkezdünk válogatni, akkor megítélésem sz erint mindegyik kérdés pontosításra szorul. A 4. pontban előterjesztett kérdés kapcsán elhangzott, hogy az a kormány előterjesztése. Nem akarok mosakodni, sem elhatárolódni a kormánytól - tudom, hol ülök , a két módosító indítványt valóban Orosz Sándorral mi fogalmaztuk meg, és beletellett jó néhány napba, amíg sikerült meggyőzni többek között a kormány képviselőit is, hogy miért fontos ebben az esetben a 4. pontban előterjesztett módosító indítvány kapcsán a "megkülönböztetés nélkül" elhagyása. Ugyanezeke t az érveket mondtuk el, amiket itt is elmondtunk. S miért fontos az 5. pontban a jogi helyzetet pontosan megfogalmazó kitétel, az a kitétel, hogy az kerüljön bele, hogy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont külföldi természetes és jogi személy? Azér t, mert az a jogi helyzet, hogy eddig sem szerezhetett, most sem szerezhet, és azt akarja megkérdezni a kormány, hogy vajon azzal egyetérteneke az állampolgárok, hogy továbbra se szerezhessen. (19.30) Ez a kérdés így pontos, és ez a jogi helyzet. Azért is fontos a jogi helyzetnek ilyenként való rögzítése - amit Szigethy István megint elmondott , mert jelenleg sem szerezhet, de ezen általános szabály alól vannak kivételek, például öröklés útján, kárpótlás révén szerezhet, szerezhetett, és ezután is szerezh et külföldi jogi személy. Nyilván ezt önök sem akarják megtiltani és megakadályozni. Úgyhogy azt gondolom, hogy ha egy kicsit jobban odafigyelünk egymás érveire, akkor talán kiderül, hogy jó néhány kérdésben nincs olyan égbekiáltó nagy különbség, de termés zetesen ha mindenki Cato akar lenni, és mindenkinek megvan a ceterum censeója - csak az nem úgy szól, hogy "javaslom továbbá Karthágó elpusztítását", hanem "javaslom továbbá mindazok elpusztítását, akik nem azt mondják, amit én mondok" , akkor ez a vita n em fog előbbre jutni, ebben a kérdésben nem közelednek az álláspontok, hanem megítélésem szerint innen már politikai felelősség kérdése. Nemcsak mi nem fogjuk érteni egymás igazi szándékát, és nem tudunk segítően hozzányúlni, akármelyik kérdés lesz feltéve . Ez még nem dőlt el, hogy melyik kérdés lesz feltéve, úgyhogy felesleges volt Balsai Istvánnak például velem kapcsolatban azt mondani, hogy én előre eldöntöttem vagy megvannak az érveim. Majd amikor idekerül az aláírásos népszavazás ügye - ha lehetőségem lesz , el fogom mondani, hogy mi a jogi helyzet, az én véleményem szerint természetesen. Ez nem tárgya a mostani módosító indítványokról folyó vitáknak. Azt gondolom, hogy ha az a vita sem a catói nagyság, hanem a catói megátalkodott következetesség alapj án folyik tovább - amelyben egyfajta gyűlölködés fogalmazódik meg , akkor bizony nagyon rosszul fogunk mindannyian
