Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
804 GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, hogy én egyetértek Medgyasszay László képviselő úr módosító javaslatával. Én ezt feltétlenül szükségesnek tartom ahhoz, hogy abban az esetben, ha minden alkotmányos érvünk ellenére, a választópolgárok akaratát figyelmen kívül hagyva, mégis a kormány kérdései kerülnének a földügyben népszavazásra, akkor legyen lehetőségük a választópolgároknak a tények ismeretében válaszolniuk a kormány kérdéseire. Most a kormány második és harmadik kérdéséről beszélek. Tudjuk, hogy az első kérdésről, magáról a NATOról szóló kérdésről nem alakult ki vita a parlamentben, annál inkább a földről szóló kérdésről. Az a gond ugyanis, hogy a kormány által megfogalmazott kérdések teljesen egyértelműen alkalmatlanok arra, hogy a választópolgárok tisztán lássanak abban a kérdésben, hogy ha igennel vagy nemmel szavaznak az egyes ké rdésekre, akkor végül is mire adták a voksukat. És itt különösképpen a kormány második kérdése, azaz az első földügyi kérdése az, ami aggályos, de persze nem tekinthetünk el a harmadiktól sem. Ugyanis a második kérdés arról szól, hogy Magyarországon bejegy zett belföldi jogi személyek - legyenek azok szövetkezetek vagy másfélék - szerezhessenek földtulajdont. És emögé van odarakva a harmadik kérdés, amelyik viszont a külföldiek földtulajdon szerzésének a tilalmáról szól. Ha a választópolgár elolvassa ezt a k ét kérdést, akkor azt gondolhatja, hogy na, itt van a második kérdés, persze, belföldi miért ne szerezhessen földtulajdont; s itt van a harmadik kérdés a külföldiekre vonatkozóan: hát hohó, persze, azt nem fogjuk megengedni! Tehát a második kérdésre és a k ülföldiek földtulajdonszerzésének a tilalmára is nyugodtan lehet igennel szavazni. Csak az a gond, hogyha a polgár így, tehát mind a két kérdésre igennel szavaz - és főleg a második kérdés az, amelyik gondot okoz, vagyis az első földügyi kérdés , akkor a polgár tulajdonképpen arra szavazott az igenjével, hogy azok a magyar jogi személyek is szerezhessenek földtulajdont, amelyek külföldi tulajdonban vannak. Teljesen egyértelműen Medgyasszay László azt mondja, hogy ha az a helyzet, hogy a kormány kérdésére a dott igen válasz esetén a külföldi tulajdonban lévő jogi személyek is szerezhessenek földtulajdont, akkor ezt egész egyszerűen írjuk bele ebbe a kérdésbe, ne tagadjuk el ezt a tényt a polgárok előtt, ismertessük meg a polgárokkal, hogy végül is mire várja itt a kormány tőlük az igen szavazatot. Tehát Medgyasszay László nem tesz semmi mást, mint a polgárok számára világossá akarja tenni, hogy mire is kíván tőlük a kormány választ kapni. Én úgy gondolom, hogy a népszavazás egy rendkívül fontos demokratikus jo gintézmény, ennek méltóságához hozzátartozik, hogy eredményt a népszavazáson elérni nem megtévesztéssel, hanem meggyőzéssel kell. Javaslom, hogy olyan kérdés kerüljön a népszavazási ívre - amennyiben önök a választópolgárok akaratát figyelmen kívül hagyva mégis a saját kérdésüket fogják erre a lapra ráerőltetni , amelyik legalább egyértelművé teszi a polgárok számára azt, hogy miről is van itt szó tulajdonképpen. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Meg adom a szót Salamon László úrnak, Fidesz. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Glattfelder Béla gondolatmenetét egy további gondolattal szeretném megerősíteni, illetőleg kiegészíteni, és rá mutatni arra, hogy nemcsak abból adódik a félreérthetőség vagy az állampolgárok félrevezetése, hogy a két kérdés - mármint a második és a harmadik kérdés, tehát a földtulajdonra vonatkozó két kérdés - egymással milyen viszonyban van, hanem alapvetően abból , hogy a földre vonatkozó első kérdés a "belföldi jogi személy" szóhasználatával azt sugallja a választópolgárnak, hogy a belföldi jogi személyhez külföldinek nem lehet köze. Holott már a vita során az általános vitában is és minden más fórumot felhasználv a
