Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 23 (301. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a számvevőszéki bizottság előadója:
727 ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Soós Károly Attila, a számvevőszéki bizottság előadója, akinek már nem én fogom megadni a szót, ugyanis átadom az elnöklést Maczó Ágnesnek. (Az elnöki szék et G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Soós Károly Attila úrnak. SOÓS KÁROLY ATTILA , a számvevőszéki bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki b izottság a zárszámadást és az ahhoz kapcsolódó ÁSZjelentést megtárgyalta, és a zárszámadást 9 szavazattal - a jelen lévő két ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett - általános vitára alkalmasnak találta. A Számvevőszék jelentését is figyelembe véve a bizottság megállapította, hogy a zárszámadásban és a hozzákapcsolódó jelentésben nincs semmiféle korrupciós, visszaélési jelenségre utaló jel, ezért jó lelkiismerettel támogathatjuk ennek a zárszámadásnak az országgyűlési tárgyalását és majdan a jóváhagyás át. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a zárszámadásban nincsenek problémák, és ezzel kapcsolatban talán szükség van egy kis magyarázatra. Tisztelt Országgyűlés! Itt van mellettem ez a zárszámadás (Kezét ráteszi a mellette lévő kötetekre.) , ez a sok kö tet, pontosan öt kötet, és látható, hogy nem túl vékony kötetek. Egyre inkább azt az alaposságot várjuk el a zárszámadásban a Pénzügyminisztériumtól meg a kormánytól, amely nyugati országokban jellemző a zárszámadás elkészítésére. Ugyanakkor a nyugati korm ányoknak - eltérően a mi kormányunktól - rendelkezésére áll egyfelől egy évtizedek alatt kialakított, jó államháztartási információs rendszer, másfelől kéthárom év - ennyi idő alatt szoktak egy zárszámadást elkészíteni a nyugati országokban. Nálunk az inf ormációs rendszer kiépítése folyik, és mint hallottuk - ahogyan a bizottságban is megállapításra került , jelentős sikernek tekinthető az, hogy egy év alatt így sikerült kialakítani a kincstárat, ahogy működik, minden gondjával együtt, amit egy év alatt m egoldani nem lehetett; ugyanakkor az előrehaladás persze nem olyan gyors, mint amilyen elvileg lehetne, ha erre több pénz és egyéb eszköz állna rendelkezésre. Azt pedig majd meg kell fontolni, hogy várhatunke nyolc hónap alatt egy olyan részletességű és a laposságú zárszámadást a magyar kormánytól, amilyet más kormányoktól, mondom, kéthárom év alatt szoktak elvárni. Valószínűleg ez nem várható, és egyszer majd meg kell változtatni ezt a határidőt. Amíg azonban nem döntünk így, addig mindig föl fognak vetőd ni különféle problémák a zárszámadás körül, és ezek nagyrészt olyan természetűek, amelyek megtárgyalására éppen a számvevőszéki bizottság hivatott. Például bizonyos törvényi kötelezettségek teljesítésére az előírt módon egyszerűen nincs lehetőség. Ilyen, h ogy a költségvetési hiány finanszírozásának mérlegeit az előírt bontásban közölje a zárszámadás. Ezt nem tudták megtenni, ehhez sem az idő nem volt elegendő, sem a rendszeresen és folyamatosan fejlesztett információs rendszer egyelőre nem ad lehetőséget. E z rendkívül sajnálatos, ezen - az előbb elmondott módon - az információs rendszer további fejlesztésével segíteni kell. Ezek és más hasonló problémák valóban problémák, a kormánypárti képviselők is elismerik, hogy problémák, de azt is hangsúlyozni kell per sze, hogy itt nem az adófizetők pénzének rossz fölhasználásáról van szó, hanem például arról, hogy bizonyos adatok helyszíni ellenőrzés során rendelkezésre állnának, de nincs olyan információs rendszer, amellyel a rövid idő alatt, amely rendelkezésre áll, a Pénzügyminisztérium fel tudja őket összesíteni, és bele tudja írni ebbe az egyébként így is nagyon hosszú és bonyolult dokumentumba. (A jegyzői széket dr. Kávássy Sándor foglalja el.) Viszonylag hosszas vitát váltott még ki a számvevőszéki bizottságban a sterilizálás kérdése; sterilizálás tehát magyarán az, hogy a Magyar Nemzeti Bank, vagy mint a számvevőszéki jelentésben megállapítjuk, részben a költségvetés is értékpapírok eladásával kivonja a túlzott likviditást, túlzott pénzbőséget a forgalomból, hogy az inflációt lassítsa. Először is megállapításra
