Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
70 DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! Ez a bizonyos törvénymódosítás négy nagyon jelentő s területet érint: 1. a földtulajdon szerzésének lehetőségét mezőgazdaságból élő belföldi gazdasági társaságok részére; 2. a beruházásokhoz szükséges földterületek tulajdonszerzését szabályozza; 3. a bérleti rendszert szabályozza, a bérlők helyzetét próbál ja meg stabilizálni; 4. a nem rendeltetésszerű földhasználatot szankcionálja, annak a szigorítását tükrözi vissza. Tisztelt Képviselőtársaim! Már 1994ben, a földtörvény parlamenti vitája során felvetődött a gazdálkodó szervezetek és a külföldiek, természe tes személyek és szervezetek termőföldtulajdonszerzésének kérdése. Akkor szinte teljes egyetértés alakult ki a külföldiek tulajdonszerzésének kizárása tekintetében. A belföldi jogi személyek vonatkozásában már több volt a vitatott részlet. Az azó ta eltelt időben egyértelműen megmutatkozott, hogy nem volt célszerű az a szabályozás, amely lehetetlenné tette a ténylegesen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó belföldi társaságok számára a tulajdonszerzést. Ez a tilalom - melyet a földhasználat terén a haszonbérelhető területek nagysága és a haszonbérlet időtartamára vonatkozó korlátozások is megerősítenek - nem teszi lehetővé a mezőgazdasági termelést folytató társaságok részére a hosszabb távú tervezést, mivel így hiányzik az ehhez elengedhetetlenül s zükséges biztonság. Éppen a biztonság megteremtése érdekében szerepelt a kormányprogramban a belföldi - hangsúlyozom: kizárólag a belföldi - mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek tulajdonszerzési tilalmának feloldása. Önök feltehetik a kérdést, hogy ha ez í gy van, akkor miért várt a kormány három évig a földtörvény módosításával, miért nem lépett ez ügyben már 199495ben. A kérdés azonban - mint azt a körülötte időről időre fellángoló viták is megmutatták - rendkívül bonyolult. Egy kellőképpen át nem gondol t, elsietett, téves döntés jóvátehetetlen károkat okozhat. Ezért a kormány rendkívül alapos előkészítést végzett a törvénymódosítás kidolgozása során. Igyekeztünk minden megoldást és annak lehetséges következményeit megvizsgálni, külön a szabályozási variá ciók esetleges kijátszásának lehetőségét. Ennek a munkának az eredménye a törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház előtt van. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, a kormánynak nem állt és továbbra sem áll szándékában, hogy a külföldiek részére lehetővé tegye m agyarországi termőföld tulajdonjogának megszerzését. Ezt a tilalmat mindenképpen fenn kell tartani mindaddig, amíg Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. A csatlakozás majdan szükségessé teszi a kérdés újragondolását. Az országnak elemi érdeke, hogy mielőbb kialakuljon a termőföldek reális értéke, ténylegesen működjön a földpiac. A belföldi gazdálkodó szervezetek tulajdonszerzési tilalmának feloldása ennek a célnak is nagyon jó és célravezető eszköze. A belföldi gazdálkodó szervezetek földszerzésének engedélyezése ellen leggyakrabban felhozott érv az, hogy ezek tagjai, tulajdonosai között lehetnek külföldiek, vagy a szervezet állhat kizárólag külföldi tulajdonában is. Ily módon tehát a külföldi közvetetten megszerezheti a magyar termőföldet, ugyanakkor általunk is elfogadott nemzetközi egyezmények értelmében nem tehetünk különbséget a belföldi gazdálkodó szervezetek között aszerint, hogy tagjaik vagy tulajdonosaik között vannake külföldiek vagy sem. Ez az ellenvélemény azonban egy súlyos félreértésen, illetve sokszor félremagyarázáson alapul. A gazdasági társaság tulajdonosa ugyanis a társaságnak vagy egy bizonyos hányadának a tulajdonosa, nem pedig a társaság tulajdonában lévő vagyontárgyaknak. A társaság vagyontárgyainak tulajdonjoga tehát teljességge l független attól, hogy kik a társaság tulajdonosai. Ezt a kettősséget tükrözi a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a külföldi tag vagy tulajdonos a társaság megszűnése, vagy a társaságtól való megválás esetén sem szerezheti meg a társaság tulajdon ában álló termőföld tulajdonjogát. Az ő vagyoni igényét, a társasággal szemben
